106094. lajstromszámú szabadalom • Elektronokat alacsony hőmérsékleten kisugárzó katóda

MAGYAR KIRÁLYI J|gÍHm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106094. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektronokat alacsony hőmérsékleten kisugárzó katóda. International Standard Electric Corporation cég Delaware, mint a Standard Telephones and Cables Ltd. londoni cég" és Benham Wilfrid Earnshaw mérnök londoni lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 9-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1930. évi junius hó 26-ika. A találmány elektronokat alacsony hő­mérsékleten kisugárzó katód, aminőt kü­lönösen fényjelenség nélkül működő elektronkisülési csöveknél alkalmaznak. 5 Elektronokat fényjelenség nélkül kisu­gárzó, vagyis úgynevezett sötét kisülés­sel működő katódáknak a, hevítő áramot vezető és általában nehezen olvadó fém­ből való magjuk van, amelynek felületét ) elektronkisugárzás végett alkalmas mó­don hatóképessé tesziik. A találmány célja, hogy a mag számára alkalmas anyagot állítsunk elő. A talál­mány szerinti maganyag különösen alkal­> mas, hogy a következőkben ismertetett eljárás segélyével hatóképessé tegyük. A találmány értelmében az elektrono­kat alacsony hőmérsékleten kisugárzó ka­tódának olyan magja van, amely wolfram i és legalább 10% molibdén ötvözetéből áll, mimellett a magnak hatóképessé tett, elektronkisugárzó felülete van. A találmány szerinti katóda egyik elő­nyös kiviteli alakjánál a maganyag egyenlő mennyiségarányú wolfram és molibdén ötvözetéből áll. A találmány értelmében továbbá az elektronokat alacsony hőmérsékleten ki­sugárzó katóda maganyaga olyan ötvözet is lehet, amely 10%-ná.l nagyobb mennyi­ségarányban tartalmaz molibdént. A találmány szerinti katóda előállítási módját a következőkben különös aktivá­lási, vagyis a mag felületét hatóképessé tevő eljárás kapcsán ismertetjük, magá­tól értetődik azonban, hogy a találmány nem szorítkozik csupán ily módon előállí­tott katódákra, hanem más aktiválási eljárás is alkalmazható. A hatóképessé tételnél az első lépés, 40 hogy a mag felületén a maganyag oxid­jából álló bevonatot állítunk elő. Az oxidbevonatot a szálnak a levegőn való izzítása útján állítjuk elő. A szálelektróda anyaga olyan huzal, amely például 50% 50 wolfrám és 50% molibdén ötvözetéből áll. Ezt a huzalt oxidálás előtt a tartó alkat­részekhez képest végleges használati helyzetében alkalmas módon befogjuk, hogy a horgokkal vagy a száltartó rugók- 45 kai jó, fémes érintkezést biztosítsunk. Az oxidálást ezután alcéppen foganatosítjuk, hogy a huzal az áramnak azon való át­vezetése közben az előzőkben ismertetett helyzetben marad. Az oxidálás szempont- 55 jából kicsiny áramerősséget használunk, hogy az oxidbevonat egyenletességét biz­tosítsuk. Például 52 mikron átmérőjű wol­fram-molibdénhuzal esetén a legalkal­masabb áramerősség körülbelül 0.53 am- gy per, azonban ez az érték nem határérték. Fontos, hogy az oxidálást ne foganato­sítsuk olyan magas hőmérsékleten, amely­nél a szál felületén látható mennyiségben képződik sárga wolframoxid. A szálfelii- 65 let külső megjelenésében az oxidálási fo­lyamat első tíz vagy tizenöt másodperce után olyan, mint a hevített acélfelület. A kék színezet gyorsan barnává változiik, amely először inkább világos, azonban 70 harminc másodperc után a fekete színtől már meg nem különböztethető. A szál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom