106093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből való munkadaraboknak fokozatokban végzett mechanikai megmunkáláshoz való előkészítésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106093. SZÁM. — XII/c. OSZTÁLY. Eljárás fémből való munkadaraboknak fokozatokban végzett mechanikai megmunkáláshoz való előkészítésére. C. T. Petzold & Co. cég- Prága. A bejelentés napja 1931. évi október hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi október hó 17-ike. Fémből való mun kadara,boka t, amelye­ket fokozatokban végzett mechanikai meg­munkálásnak, mint pl, húzásnak, henger­lésnek, mélyhúzásnak stb. vetnek alá, a 5 munkadarabnál lágyabb fémből vagy öt­vözetből készült bevonattal szoktáJk el-, látni, melynek célja, hogy a munikada rab felszíni rétegének a megmunkálás köziben való megkeményedését megakadályozzak 10 és hogy az egyes megmunkálási fokozatok közötti közbenső izzításokat megtaklarít­sák. így p. o. húzott acélcsövek kinduláisi munkadarabjait, valamint kihúzandó vagy kihengerlendő a cél ni dakat vagy drótokat 15 a felület pácolással történő megtisztítása után vörösrézzel, ólomanlal vagy ólom és cinn különböző ötvözeteivel szokták be­vonni. Az ily módon előkészített munka­darabokat, azonban háromnál vagy niégy-20 nél több megmunkálási fokozaton köz^ benső izzítások nélkül neim lehetett meg­munkálni. Ha több megmunkálási foko­zatra volt szükség, akikor a munkadara­bokat szokásos módon közben izzítani kel -25 lett, hacsak a munkadarabot pusztulással szemben meg akarták védeni. A találmány értelmében fémből való tetszőleges munkadarabok mindaddig megmunkalhatók, közibenső izzítások nél* 30 kiil, amíg csak a kívánt végső alakot és méreteiket el nem érjük. A találmány ér­telmében a munkadarab felületélt. miután azt pácoláis útján megtisztítottuk, a be­vonat felvitele előtt maratással érdessé 85 tesszük. Ezt a maratást olyan mara tó -szerrel végezzük, amely a munkadarab anyagát megtámadja. A fémből való megmunkálandó tárgya­kat a szokásos pácolásnál mindig gondo­san kezelték oly értelemben, hogy a pác 40 a tárgy felületéről csak a rozsdát és a tisztá­talanságokat oldja, magát a fém felületét azonban meg ne támadja. E célból külön­leges pácoló eszközöket alkalmaznak, ame­lyek a fémet még az esetben sem támad- 45 ják meg, ha a kezelőszemélyzet nem jár el az előírt gondossággal. A pácból kikerülő munkadarabok fényes és sima felületűek. A találmány értelmében végzendő ma­ratásnak célja azonban éppen az, hogy a 50 munkadarabnak a pácolás útján megtisz­tított és simává tett felületét érdessé te­gyük, vagyis, hogy marató szerekkel a fe­lületbe apró üregeket marassunk. Ezek az üregek a mindenkor alkalmazott marató 55 szer, valamint a kezelés időtartama sze­rint többé vagy ke vésbé mélyen hatolnak az anyagba. A maratási reakció, mely a mun­kadaraboknak a marató fürdőben való fekvése közben megy végbe, pontosan el- 60 lenőrizhető, mert a reakció a fürdő fel­színére felszálló gázbuborékokban nyilat­kozik meg. Ha meghatározott anyaggal és meghatározott maró szerrel a kezelés idő­tartamát, amely a kívánt érdességi fok el- 65 éréséhez szükséges, egy ízben már megál­lapítottuk, akkor a marató fürdő felületén jelentkező gázbuborékképződés tartama a buborékok felszállásának kezdetétől szá­mítva, minden további kezelendő munka- 70 darab esetére megadja a kivánt felvilágo­sítást. Míg tehát a pácolásnál a gázbubo­rékképződés kezdete azt jelenti, hogy a pácolás befejeződött és hogy a tárgyakat a fürdőből ki kell venni, a találmány sze- 75 rinti maratásnál a buborékképződés kez­dete azt jelenti, hogy a marató szer a munkadarab felületét kezdi megtámadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom