106085. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű robbanómotor

MAÖTAfi KIRÁLYI.. SZABADALMI BIEÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 106085. SZÁM. — Vcl/2. OSZTÁLY. Négyütemű robbanómotor. Keresztesi István oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 27-ike. Az eddigi robbanómotorok tudvalevően az egyes ütemek alatt egyenlő hosszú löketekkel dolgoznak. A löketek egyenlő hosszúságához való kötöttségnek két fő-5 hátránya van: 1. mivel a dugattyú felső holtpontja a kompresszióviszonnyal adva/ van, a kipuffogóütem végén, a kompreszsziótérben forró gázok maradnak vissza, amelyek a beszívott friss gázkeverék 10 mennyiségét csökkentik és az égést gátolják; 2. a dugattyú alsó holtpontja a motor űrtartalmának megválasztása által adódik, miáltal lehetetlenné válik, hogy a munkaütem alatt, a nagyobb energia-15 kihasználás céljából, a még meglehetős energiával rendelkező forró gázokat tovább expandáltassuk. A találmány szerinti robanómotor az eddigi robbanómotoroktól abban tér el, 20 hogy négy lökete különböző hosszúságú, vagyis a holtpontok az egyes ütemek között más-más helyen jönnek létre. Legnagyobb a kitolási lökethossza és nagyságban ez után következik az expanzió, 25 a szívás és legvégül a komprimálás lökethossza. A lökethosszak különböző hosszúsága a motor volumetrikus és termikus hatásfokát növeli és amellett a hangtompítást! is fölöslegessé teszi. 30 A csatolt rajz 1. ábrája a motor munkadiagramját ábrázolja, a 2—5. ábrák egy forgóhengeres motor egyik hengerének, illetve dugattyújának 35 helyzetét mutatják a négy ütem kezdetén és pedig a 2. ábra a szívás kezdete, a 3. ábra a, kompresszió kezdete, a 4. ábra az explózió kezdete,, az 5. ábra pedig a kipuí'fogás kezdete, 40 míg a 6. ábra a motor hengerfejének hosszmetszete oly esetben, midőn a vezérlés egy .álló, gyűrűalakú tolattyú és egy szelep segélyével történik. 45 A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a motornak forgó (a) hengerei vannak, melyek a (b) középpont körül az óramutató járásával ellenkező irányban forognak. A! (c) főtengely a hengerek (b) forgástenge- 50 lyéhez képest excentrikusan fekszik és a hengerekkel ellentétes irányban, de ugyanolyan sebességgel forog. Minthogy a hengerek és a főtengely ellenkező irányban, de egyenlő sebességgel forognak, a 55 négy ütem egy körforgás alatt jön létre. A (c) főtengely excentrikus elhelyezése azt eredményezi, hogy a löket az egyik irányban csökken, a másik irányban pedig ugyanolyan mértékben növekszik. A 60 cél az, hogy a holtpontokat a kipuffogó-és a szívóütem végén a hengerfej felé közelítsük, az expanzióütemnél pedig ellenkező irányban, vagyis a főtengely felé toljuk, miértis a főtengely excentricitá- 65 sát a szívónegyednek megközelítően a feliébe helyezzük, míg az (o) excentricitás nagyságát a választandó kompresszióviszony és expanziótöbblet adja meg. A szívóütem kezdetén (2. ábra) a (d) du- 7a gattyú az (a) hengerben a főtengely excentricitása folytán magasabb helyzetben van, mint normális motornál a szaggatott vonallal jelölt helyzet, miáltal az előző munkaütem gázait teljesen kiszo- 75 rítja. A friss gázok ezáltal hidegebbek, vagyis a motor nagyobb volumetrikus hatásfokkal dolgozik. A szívóilöket hosszát'