106069. lajstromszámú szabadalom • A felforró folyadéknak kifutását meggátló forralóedény

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 106069. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. A felforró folyadéknak kifutását meggátló forralóedény. Szász Károly mozdonyvezető Tatabánya. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 27-ike. Ismeretes, hogy a folyadékok és elsősorban a tej forralásuk közben a forraló edényből könnyen kifutnak, miért is azokra állandóan ügyelni kell. A talál-5 mányszerinti forralóedénynél ez felesleges, mivel abból a felforró folyadék ki nem futhat. Ugyanis mihelyt a folyadék forrása és túlfutása megkezdődik, a folyadék a tűz közvetlen behatása alól ön-0 működőén mentesül és így tovább nem forrhat. A találmány szerinti íorraló'edény két részből áll ós pedig a tulajdonképeni forralóedényből, valamint az ehhez esatla-5 kozó és a kifutó folyadékot felfogó második edényből, mely ez első edényhez, szög alatt olykép csatlakozik, hogy mihelyt a kifutó folyadék e második edényrészbe ömlik, a teljes forralóedény új egyensúly-10 helyzetbe kerül, amelyben a tüzelőlap és az edény feneke közzé hőszigetelő légréteg kerül, miért, is a folyadék továbbra is melegen marad, de tovább nem forrhat. A rajzon a találmánynak egyik példa-15 képeni megoldását láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el iis térhetünk. Az 1. ábra a forralóedénynek függélyes hossz,metszete a folyadék hevítése köz-10 ben, a 2. ábra hasonló metszet a folyadék felforrása é;s túlfolyása után, a. 3. ábra a 2. ábrának felülnézete, a 4—5. ábrák az 1. ábra A—B, illetve a 15 2. ábra C—D vonala szerinti metszeteket kisebb léptékben mutatnak. A tulajdonképeni (b) forralóedénynek, (k) a fenéklapja, (s) a külső homloklapja, (f) a belső homloklapja, ós (t, t) a két •0 oldallapja. E forralóedény belső (f) homloklapjához a (c) túlfolyó edény csatlakozik, melynek (u) a külső homloklapja, míg belső (f) homloklapja a (b) forralóedény belső homloklapjával közös és oldallapjait a forralóedény (t, t) oldallap- 45 jaiinak meghosszabbításai alkotják. E túlfolyóedónynek (g) fenéklapja a forralóedény fenéklapjával szöget zár be olykép, hogy vízszintesen álló (k) fenéklap mellett a (g) fenéklap ferdén felfelé irányul. 50 (1. ábra.) A (g) fenéklap nem csatlakozik közvetlenül a (k) fenéklaphoz, hanem az (1) belső homloklaphoz csatlakozik olykép, hogy a (g) fenéklapnak az (f) homloklaphoz csatlakozó (d) része a (k) fenék- 55 laphoz képest lépcsőszerűen beugrik. A belső (f) homoklap, mely a két (b, c) edényréeznek elválaisztófala, a közös (t, t) oldalfalaknál alacsonyabb, miért is a túlömlő folyadék előbb éri el az (f) falnak 60 felső (n) szélét, mint az edény külső határoló falainak szélét és ilykép a folyadék az, edényből soha ki nem futhat, hanem csakis a (b) edényrészből a (c) edényrészbe juthat. A (c) edényrésznek 65 (g') lábai vannak, melyek megakadályozzák, hogy (g) feneke a (p) tűzhelylappal közvetlenül érintkezhessen. E (g') lábakat előnyösen a (t) oldalfalaknak a (g) fenékentúli meghosszabbításai alkotják. A 70 (g') lábrészek alsó határoló felülete a (g' v) fenékkel párhuzamos, mivel pedig a (v) fenékrósz előnyösen a (k) fenékrész,szel párhuzamos, azért a (k, g) , fenékréiszek hajlásszögének megfelelőien a (g') 75 lábrószeken a (k') szöglet keletkezik, amely körül az edény az 1. ábra szerinti helyzetből a 2. ábra szerinti helyzetbe billenhet. Az (f) határoló fal a (t, t) oldalfalakat 80