106053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges sör gyártására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106053. SZÁM. — IV/a. OSZTÁLY. Eljárás különleges sör gyártására. van de Sandt Heinrich igazgató Dortmund. A bejelentés napja 1931. évi március hó 31-ike. Ismeretes, hogy a rendes sörgyártásnál, különösen a lé főzése folytán, a malátában eredetileg volt értékes anyagok egy része, így pl. a provitaminok és vitaminok el-5 roncsolódnak s ennék folytán nem jutnak a kész sörbe. Ennek folytán a kész sör ezen hasznos anyagok híjján van. A találmány célja e hiány megszüntetése, még pedig úgy, hogy a sörgyártás 10 olyan szakaszában, ahol a vitaminok elroncsolódásától már nem kell tartani, tehát célszerűen az erjedés után (mert az erjedés is elvon az erjedő létől vitaminokat) a folyadékba vitamindús anyagokat 15 adagolunk, vagy magában a folyadékban vitaminképződést idézünk elő. A sör érzékenysége folytán a találmány szerint a vitaminoknak a különleges sörbe való juttatására különösen olyan vitamin-20 tartalmú kiindulási anyagok alkalmasak, melyekelt, mint a malátacsirákat, az élesztőt, stb.-t a sörgyártásban úgy is termelnek Vagy használnak, úgy hogy ha a vitaminokat ilyen anyagokból visszük be a 25 sörbe, ez utóbbiban nem lesznek „idegen eredetű" anyagok. Tudjuk, hogy az erjesztéshez használt sörélesztő bőségesen tartalmaz vitaminokat, melyek azonban az erjesztéskor nem 30 lépnek át az élesztőből a sörbe, de sőt inkább az élesztő von el a sörből esetleg jelen levő vitaminokat. Iía élesztőt akarunk a sör vitaminozására használni, a következőképpen kell 85 eljárnunk: A tisztára szűrt sörhöz a sörszűrőn való áthaladás után annyi élesztőt, célszerűen élesztőszuszpenziőt keverünk, amennyi még nem idézi elő a sörnek szabad szem-40 tnel észrevehető zavarodást. Légcélszerűbb a hozzákeverendő élesztőt kész sörben szuszpendálni, úgy hogy a szuszpenzió bekeverése a sört nem higítja. Kitűnt, hogy adalék gyanánt az alsó erjedésű élesztő nem nagyon alkalmas, 45. mert ez az aránylag savanyú kész sörben összecsomósodásra és kipelyhedzésre hajlik; célszerűbb poralakú élesztőfajtákat, pl. sajtolt élesztőt, felsőerjedésű sörélesztőt, vagy borélesztőt használni. 50 Megjegyzendő, hogy lehetne már eleve á kierjesztett soriéit úgy szűrni, hogy a kész sörbe a találmány szerinti élesztőmennyiségek jussanak, de ez a mód nagy műszaki nehézségekkel jár, mert tudva- 55 levőleg a szűrő szűrési sajátságai a szűrés közben folytonosan változnak s a szűrendő sörben lebegő élesztősejtek menynyisége annyira változik, hogy nem lehet állandó viszonyokat fentartani. 60 A találmány értelmében zavaró élesztőhamályosodás nélküli élesztőtartalmú sört sajátságainak számottevő változtatása nélkül pasztőrizálni is lehet. De azt is elérhetjük, hogy az élesztő 65 közvelenül a képződő vagy a már elerjedt sörnek átadja vitaminjait. E célból a találmány szerint úgy járunk el, hogy nagy élesztőtartalmú levet vagy nagy élesztőtartalmú sört hosszabb 70 időn át tartunk melegen, pl. 45—70° közti bőmérséken, mikor is az élesztőből a vitaminok kiszabadulnak. Az ilyen hőkezelés után kapott nagy vitamintartalmú levet, ill. sört azután 75 rendes, nem vitamintartalmú sörrel keverhetjük olyan arányban, hogy a keverék az emberi szervezet számára kedvező vitamintöménységű legyen.