106051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katódák, különösen izzókatódák aktiválására

IIAGYAR KIRÁLYI jHjg&L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106051. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás katódák, különösen izzókatódák aktiválására. Siemens & Halske A. G. Hauptniederlassung- in Berlin, Zweigniederiassung- in Wien. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 19-ike. A találmány katódákat, különösen izzókatódákat aktiváló eljárásra vonatkozik, mely aktiválást a földakalicsoport fémeinek segítségével végezzük, melyeket e fé-5 mek vegyületeiből a csőben állítunk elő. Az oxidpasztakatóda, amelyet, mint ismeretes, a magdrótra felvitt, földalkalioxydokból álló pasztával készítünk, igen bosszú (5000 és több óra) élettartamú, ak-10 tivitása azonban aránylag csekély (40 milliampére pro Watt). Ennek a körülménynek az az oka, hogy a formálás közben a katóda felületén elektrolysis által vékony rétegben tiszta földalkaiifém ke-15 letkezik, amely az üzem közben az oxydalapból önműködően utánpótlódik. Újabban a földalkalifémet fémes alakban viszik fel a magdrótra, olyképen, hogy azt egy másik elektródáról átdesztillálják. Ezáltal 20 a katódafelületet tökéletes földailkali-fémbevonat borítja, minek következtében igen nagy aktivitást kapunk (ca. 120 milliampére pro Watt). Mivel azonban a feldesztillált rétegek igen vékonyak, az ily 25 katóda élettartama lényegesen kisebb, mint a pasztakatóda élettartama, nevezetesen 800—1000 óra. A találmány katódákat, különösen izzókatódákat előállító eljárás, melyeknek ak-30 tivitása akkora, mint a destillációs katódák aktivitása és élettartamuk akkora, mint a pasztakatódák élettartama. A találmány értelmében az önmagában ismert oxydpaszta-katódára annak formá-35 lása után földalkalifémet rádesztillálunk, melyet a csőben oly vegyületből állítunk elő, mely magasabb hőfoknál bomlik, mint amekkora maximális hőfok az oxydpasztakatódáknak a csőben való formálási eljárása közben fellép. 40 Kitűnt, hogy nem formált pasztakatóda íöldalkalifémmel nem vonható be, mert az utólagos formálásnál annyi gáz szabadul ki a katódából, hogy az arra feldesztillált földalkalifém újból oxydálódik ós hatását í5 így elveszti. Ha azonban az oxydkatódát előzetesen formáljuk, úgy e célra a katódát nagy mértékben kell felhevítenünk és nagy anódafészültségét kell alkalmaznunk, úgy hogy a másik elektróda, amelyből a 50 földalkalifém ered, nagy mértékben izzik. Amíg azonban a formálást nem fejeztük be teljesen, ennek a termelési helynek nem szabad működésbe lépni. Ez okból nem használhatók pl. a földalkalifémek azidjai, 55 melyek már 180°-on bomlanak. Célszerűen oly keveréket alkalmazunk, amely a földalkalicsoport egyik fémének vegyületéből, pl. bariumoxydból és fémes alumíniumból, vagy ezzel aequivalens 60 anyagból, pl. magnesiumból. áll és amely csak 1000 C° fölötti hőmérsékletnél lép egymással reakcióba, miközben fémes bárium képződik. A találmány szerinti eljárás a követ- 65 kező példa szerint foganatosítható: Evakuálás után először a pasztakatódát felhevítjük és esetleg jelen lévő karbonatokat oxydokká alakítunk. Ezt követőleg anódafeszültséggel formálunk azzal, hogy 70 a rácsot, illetőleg rácsokat és az anódákat egymás után fokozatosan növelt anódfeszültségek alá helyezzük, miközben a katóda formálásával egyidejűleg mindkét elektróda és a reakciós keverék 1000 C° 75 hőmérsékletet érnek el, úgy hogy a gáz-