106018. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső
MAGYAR KIRÁLYI ^B|g|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106018. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindlioveii. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 7-ike. Hollandiai elsőbbsége .1928.: évi szeptember hó 25-ike. Elektromos kisütőcsöveknél a közvetlenül fűtött katódákat néha közvetve fűtött katódákkal helyettesítették, melyeket aequipotentiál-katódáknak is szoktak ne-5 vezni; ezeknél aránylag kevéssé vagyunk kötve azon áram- és feszültségfajta megválasztása tekintetében, melynek segítségével az emissziós felületet az elektrónemisszióhoz szükséges hőfokra hevítjük, 10 Ha a kisütőesőnek elektromos rezgéseket kell létesítenie vagy erősítenie, közvetve fűtött katóda alkalmazása megadja a lehetőséget, hogy a katódát váltóárammal íűtsiik és elkerüljük azt a kedvezőtlen be-15 folyást, melyet a váltóáram feszültség- és áramingadozásai a kisütőcsövek működésére gyakorolnak. A közvetve fűtött katóda többnyire oly fűtőtestből áll, mely pl. wolframhuzal le-20 het és melyet szigetelő massza vesz körül, mely utóbbira visszük fel az elektrónokat emittáló anyagot. Gyakran az emittáló anyag nincs közvetlenül a szigetelő anyagra felvive, hanem ezt fémhenger 25 veszi körül, mely az emittáló anyagot hordja; ez utóbbi többnyire földalkalifém vagy e fém valamely vegyülete. Megállapítottuk, hogy azon a magas hőfokon, melyre a katódát fel kell hevíteni, hogy 30 elektrónokat emittálhasson, a szigetelő anyag gyakran nehézséget okoz. Ez anyag szigetelő képessége ilyen magas hőfokon gsdpgDk/'igen csekély, úgyhogy már nem bjflpntjá a fűtőtestnek az emisszióréteg-35 heíz képest való jó elszigetelését, minek folytán a szigetelő anyagon át elvezetés mutatkozik, mely a cső racionális működésének hátrányára van. A találmány e hátrány kiküszöbölését célozza. 40 A találmány szerinti elektromos kisütőcsőnél, mely közvetve fűtött katódát tartalmaz, az emissziófelület és a csőben levő fűtőtest között szigetelő anyag van és az emissziófelület legalább részben valamely alkálifémből, pl. céziumból, vagy vala- 45 mely alkalifémvegyületből áll. Minthogy az alkálifémek, pl. cézium igen alacsony hőfokon emittálnak elektrónokat, a találmány szerinti katóda fűtőtestét lényegesen alacsonyabb hőfokra 50 kell hevíteni, mint az ismert közvetve fűtött katódák esetében. Ezen az alacsonyabb hőfokon a szigetelő anyag elegendő mértékben ellenállóképes, hogy a fűtőtestnek jó szigetelését az emisszióréteggel 55 szemben biztosítsa és hogy a fűtőtest és az emisszióréteg között jelentékeny potenciálkülönbséget kibírjon. Ez megadja annak a lehetőségét is, hogy több közvetve fűtött katóda fűtőtes- 60 tét sorba kapcsoljuk, amikoris a fűtőtestek és az emissziófelületek között aránylag nagy feszültség léphet fel és a szigetelő anyag szigetelő képessége mégis elegendő marad, hogy ennek a nagy fe- 65 szültségnek ellenálljon. Ezeket a közvetve fűtött katódákat egyetlen egy kisütőcső tartalmazhatja, de azok valamely elektromos berendezés több kisütőcsövében is elrendezhetők. 70 Közvetlenül fűtött katódáknak céziummal való bevonását már javasolták, hogy a katódák aránylag alacsony hőfokon elek trónokat emittálhassanak. Így pl. a cézium felvitele előtt wolfrámhuzalt oxi- 75 génatmoszférában hevítettek, amikor is a -wolframhuzal felületén oxidálódik vagy oxigénhártyával vonódik be. Megállapították!, hogy a cézium, melyről feltehető, hogy mint fém rakódik le az oxid- vagy 80
