106009. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kaucsukáruk melegen vulkanizálására folyamatos munkában

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106009. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Berendezés kaucsukáruk melegen vulkanizálására folyamatos munkában. Dr. Klein Pál r. t. igazgató, Gotléb István gépészmérnök Budapest és Magyar Ruggyantaárugyár r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 23-ika. Formáikban melegen vulkanizálandó kaucsukárúk gyári előállításában a fo­lyamatos munkára való törekvést az a körülmény gátolja, hogy egyéb téren a 5 munkaraboknák folyamatos munkába be­illesztett hevítés céljára felhasznált alag­útszerű kemencék -vulkanizálására alkal­matlanok. Mivel ugyanis a vnlkanizálást megelőző műveleteik aránylag nagy se-10 bességgel hajthatók végre, a munfcadara­ibokat tartalmazó vullkanizálóformákat is a megfelelő, aránylag tekintélyes se­bességgel kellene az alagút-kemencén ke­resztülvezetni. Amiellett, hogy a kaucsuk 15 vulkanizálása nem pillanatnyilag, hanem csak fokozatosan megy végbe és hosszabb időt igényel, az alagút-kemence hevített levegője nem is léphet közvetetten érint­kezésbe a vulkanizálandó árukkal, hanem 20 melege esupán a vnlkanizálóformák köz­vetítésével, a fütőlevegő és a formák kö­zötti, aránylag csekély érintkezési felü­let mentén juthat a kaucsukhoz. A más téren folyamatos munkában; végzett he-25 vítésnél, pl. alagút-kemeneékben végzett zománcozásnál, a hevitésii időt azáltal le­het megrövidíteni, hogy a levegő hőmér­sékletét a kemencében jóval azon hőmér­séklet fölé emeljük, amelyre a kezelendő 30 munkadarabokat hevíteni kell, mert ezen esetben csupán a zománc olvadási hőmér­sékletének meghaladása a lényeges, nietm pedig meghatározott hőmérsékletnek pon­tos betartása. Ezen fogást azonban vulfca-35 nizáláisra nem alkalmazhatjuk. Kanosuk­áruk vulkán izálásánál ugyanis nem ele­gendő azokat egy minimális hőmérséklet falé hevíteni, hanem a munkadarabokat aránylag szűk toleranciával meghatáro-40 zott hőmérsékletre kell melegíteni, ame­lyen nem maradhatunk alul lényeges mértékben, de azt számbavehetően túl sem szabad lépni. Ehhez járul még azon köve­telmény, hogy nem csiipán egy bizonyos hőmérsékletet keíll elérni, hanem, a heví- í5 tés időbeli lefolyását is a munkarabokhoz kell szabni. Mivel pedig többé, vagy ke­vésbé különböző alakú és méretű munka­daraboknak kéli egymásután az alagút -kemencén kerestztülmenniök, ennek meg- 50 felelően a vulkanizálóformáknak úgy fal­vastagsági, mint nagyságméretei tág határok között változnak. Ennek folytán — a formák falain keresztül történő köz­vetett melegítés következtében — az egyes 55 munkadarabok különböző pontjain külön­böző mérvű hőínérsékletesés áll be. Ha a fütőlevegő hőmérséklete és azon hőmér­séklet között, amelyre a 111 unka daraltok hevítendők, nagy a különbség, úgy a kü- 60 lönböző hőmérsékleteséseik közötti eltéré­sek akkorák lehetnek, hogy a munkada­rabok hőmérsékletét a munkadarabok egész tömegében, illetve a hevítés időbeli lefolyását, nem lehet pontosan betartani. 65 Ha pedig erre való tekintettel a munka­darabok és a fütőlevegő közötti hőmér­sékleti különbséget eléggé leszorítanék, úgy az alagút-kemence egyes szakaszai­ban a munkadarabok hőmérséklete csak 70 oly lassan tudná követni a fűtőlevegő hő­mérsékletét, hogy az alagút-kemence szükséges hossza gyakorlati szempontból liasznavélietetle n méreteket öltene. Ettől eltekintve gyakorlatilag lehetetlen volna 75 az alagút-kemencének egymással szaba­don közlekedő különböző szakaszaiban kü­lönböző meghatározott hőmérsékleteket fentartani. A találmány szerint a fenti hátránvo 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom