105977. lajstromszámú szabadalom • Ablaknyelvzár

Meg1.)elent 1933. évi április hó 340-én. MAGYAR KIRÁLYI X^H* SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105977. SZÁM. — YLII/D. OSZTÁLY Ablaknyelvzár. Vasárugyár Részvénytársaság" Sopron cég Sopron. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 31-ika. Ismeretesek már oly ablaknyelvzárak, melyeknél az ablakkilinccsel záráskor, illetve nyitáskor félfordulatot végzünk, ami által egy forgattyúcsaptárcsa szintén » félfordulatot végez és a tárcsához kapcsolódó hajtóorsót lenget ki, mely viszont lengőmozgásával a zárónyelvet forgatja el. Ez ismert megoldásoknál a hajtóorsót rugó befolyásolja, mely az ablaknyelvet ) két szélső helyzetében biztosítja. A találmány szerinti ablaknyelvzár az ismert ablaknyelvzáraktól elsősorban a hajtótárcsa tekintetében különbözik, míg ugyanis az eddigi megoldásoknál e hajtój tárcsának bajtócsapja, volt, amellyel a hajtóorsónak szemcsapágya vagy esetleg hosszrése kapcsolódott, addig a találmány szerinti hajtótárcsának csap helyett furata van, melybe a hajtóorsónak derék) szögben meghajlított csapja nyúlili. Ezáltal úgy a hajtótárcsának, valamint a hajtóorsónak alakja igen egyszerű ós tömeggyártással könnyen és olcsón előállítható. A találmány szerinti hajtótárcsa tu> lajdonképpen hajtókar-alakú és ennek megfelelően két párhuzamos, egyenessel határolt oldala van, melyekkel e hajtótárcsa két szélső helyzetében a zártok felső falának támaszkodik és ezáltal az ) ablaknyelvet két szélső helyzetében egyszerűen és megbízhatóan biztosítja. A hajtóorsónak rugóval körülvett részét a hajtóorsó többi részéhez képest önmagával párhuzamosan elhajlítjuk, ami > által a zárnak szerkezeti vastagsága csökken. A zárónyelvet záróorsójára eddig csapszeggel rögzítették, mely rögzítési mód azonban tar tós és megbízha tó nem volt. A 3 találmány szerint a záróorsót a zárnyelv alkalmazása helyén bevágjuk és a zárnyelv agyrészőt e bevágásba sajtoljuk, ami által igen tartós és megbízható rögzítést kapunk. A rajzon a találmánynak egyik példa- 45 képpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, sokféleképpen el is térhetünk. Az; 1. ábra az ablakzárnak oldalnézete, a 2. ábra és 3. ábra egy-egy metszet az 50 1. ábra A—B vonala szerint, kétféle munkahelyzetben, a 4—5. ábrák metszetek az 1. ábra C—D törtvonala szerint kétféle munkahelyzetben, a 55 6—8. ábrák részleteknek távlati képei, míg a 9—10. ábrák a zárónyelv felülnézetét mutatják a záróorsóra való rögzítése előtt ós után. 60 Az ablakzár ismert részei a (d, e) zár- • tok, a (b) záróorsó, a (c) zárónyelv, annak (c") hosszrése, melyen, az (f) hajtóorsó átnyúlik. az (f) hajtóorsón ülő zárrugó, az (f) hajtóorsónak az alsó (d") zártokrész- 65 ben vezetett (f) része, továbbá az (i) kilincscsap, melyre a (p) kilincset erősítjük. A találmány szerint az (i) kilincscsaphoz szilárdan erősített, előnyösen avval egydarabból készült (j) hajtótárcsa, hajtó- 70 karalakú és ennek megfelelően két egyenessel határolt oldala van, melyek e hajtókarnak szélső helyzeteiben (2. ós 3. ábrák) a zártok felső vízszintes (d') határoló falának váltakozva támaszkodnak 75 és ezáltal megakadályozzák, hogy a hajtótárcsa félfordulatnál többet elforduljon, E (j) hajtótárcsának az eddigi hajtócsap helyett a hajtótárcsa (1) forgáscsapjához képest központkívüli (m) furata van, 80 melybe az (f) hajtóorsónak derékszögben kihajlított (k) csapja nyúlik. E megoldás