105959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás segédfolyadékkal mint mozgásátviteli szervvel dolgozó oly elégési erőgépek üzeméhez, melyeknél az elégési folyamat közös axis körül forgó kamarákban megy végbe, valamint az eljárás foganatosításához való elégési erőgép

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105959. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Eljárás segédfolyadékkal mint mozgásátviteli szervvel dolgozó oly elégési erőgépek üzeméhez, melyeknél az elégési folyamat közös axis körül forgó kamarákban megy végbe, valamint az eljárás foganatosításához való elégési erőgép. J. M. Voith cég- Heidenheim (Württemberí»). A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1930 évi augusztus hó 16-ika. Találmányunk eljárás segédfolyadékkal, mint mozgásátviteli szervvel dolgozó oly elégési erőgépek üzeméhez, melyeknél az elégési folyamat közös axis körül forgó 5 kamarákban megy végbe, valamint az eljárás foganatosításához való elégési erőgép. Segédfolyadékkal mint mozgásátviteii szervvel dolgozó elégési erőgépeknél az 10 energia leadása eddig oly módon történt, hogy a nyomással rendelkező gázok által mozgásba hozott segédfolyadék energiáját alkalmas szerkezetek útján a gép tengelyére dinamikusan vitték át. Ha az elégési 15 folyamat közös axis körül forgó elégési kamarákban vagy cellákban ment végbe, a segédfolyadék által alkotott folyadékdugattyúk löketmozgását azáltal idézték elő, hogy a cellákat vagy elégési kama-20 rákat hordó rotornak az expandálási zónának megfelelő kerületi helyéről az itt nagy nyomással rendelkező folyadékot a rotort körülvevő sztátortokban kiképezett átvezetési csatornán át elvezetett és a ró-25 tor kerületének kompressziózónájában levő cellákba kisebb nyomással, azonban nagyobb sebességgel ismét visszavezették, amihez a cellák határfalait lapátszerűen kellett visszahajlítani. Ily módon a segéd 30 folyadék által potenciális energia alakja ban felvett gázmunka a forgó tengely mechanikai energiájává dinamikusan ala kult át. A jelzett fajtájú elégési gépeknek több 35 hátránya van. A hidraulikus folyamat kevéssé gazdaságos, mert az említett átvezetési csatorna és a cellafalak külső végeinek lapátszerű bajlása csakis a közepes áramlási sebességnek megfelelően alakítható és nem iga- 40 zodbat a mindenkor uralkodó áramlási sesebességhez. Részleges terhelés esetén a kompresszió rosszabbodik, amiáltal az elégési folyamat gazdaságossága is roszszabbodik. A kompresszió függ az elégés 45 jóságától és a másik oldalon végbemenő expanziótól, miután a dugattyúk szabadon mozoghatnak. Az energiának a gáz részéről a folyadékra való sztatikus átadása és az energiának a folyadék részéről a ten- 50 gelvre való dinamikus átadása egymással nincs összhangban. Az elégési folyamathoz való üzemi feltételek biztosításánajk előbb említett hiányából folyó hátrányokat találmányunk 55 saerint úgy küszöböljük ki, hogy az energiának a gázról a folyadékra sztatikus módon való átmenetének megfelelően az energiát a folyadékról a tengelyre ugyancsak sztatikus nyomás útján visszük át. 60 A találmányunk foganatosítására való elégési erőgépben a rotor mindegyik cellájának a szomszédos celláktól tömi tőén elhatárolt egy-egy saját íolyadék-dugatytyúja van, mely a rótor forgásánál főleg 65 sugárirányban kényszerűen ide-oda jár. Ennél az erőgépnél a löket, tehát a kompresszió mérve részleges terhelésnél ugyanaz, mint teljes terhelésnél, minek folytán az elégési folyamat mindenkor 70 egyaránt kedvező. Emellett mindegyik cella önálló, tehát az elégésben mutatkozó esetleges zavarok arra a cellára korlátozódnak, amelyben a zavarok felléptek.