105954. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus menetirányváltó szerkezet automobilokon alkalmazott önműködő, vagy félönműködő sebességváltóművekhez
Megjelent 1933. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105954. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Pneumatikus menetirányváltó szerkezet automobilokon alkalmazott önműködő, vagy félönműködő sebességváltómű vekhez. Nagy Pál Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 21-ike. Általános a luxus személy-autók építésénél az erőátviteli szerkezet, mint tengelykapcsoló és sebességváltómű kezelésének egyszerűsítésére és kényelmesebbé té-5 telére való törekvés, mert ezzel a vezetőnek a figyelme kevésbbé van az út és a forgalmi viszonyok figyelésétől elterelve, továbbá kevesebb tudást, érzéket és ügyességet követel az egyes szervek keze-10 lése. Az önműködő tengelykapcsoló és sebességváltóművek az autó vezetését lényegesen megkönnyítették, de az autó menetirányváiasztása még mindig kézikapcsolás 15 utján történik és az irányváltó beváltása még mindig éppen olyan gondosságot és érzéket követel meg, mint a régi rendszerű sebessógváltási művelet. A találmány célja az említett hiányos-20 ság kiküszöbölése és lehetővé tétele annak, hogy az úrvezető minden különösebb érzék- és szakértelem nélkül egy kis kézifogantyúnak egyszerű elfordítása által beállíthassa autójának menetirányát 25 (előre-hátra), minden fáradság, erőlködés, a bekapcsolódás figyelése, a fogaskerekek recsegtetése, azaz géprongálás nélkül. Az I. ábra a két irányváltó körmös pofát, a II. ábra az átváltás előkészítését va-30 lamint a tengelykapcsolat megszüntetését eszközlő kettős rugós csappantyúsművet, a III. ábra a kézi irányválasztó fogantyút a vele kapcsolatos vezérlő tolattyúval, végül a IV. ábra a servóhengert ábrá-35 zolja példaszerinti vázlatos elrendezésben. A rendesen alkalmazott kettősműködésű irányváltó pofa helyett két darab egyesműködésü körmöspofa (1—2) nyer elhelyezést a sebesség váltómű megfelelő ten- 40 gelyrészen (3), egymásnak hattal fordítva és a tengelynek közöttük levő peremszerű kiképzésén (4) akadnak. Az egyik az előremeneti (1), a másik a hátrameneti (2) fogaskerekekkel kapcsolódik. Midőn hát,- 45 tal az egymásközt levő peremnek vannak szorítva, a tengelykapcsolatot megszüntetik. A két köi'möspofa (1—2) két, egymáshoz párhuzamos tengelyű (5—6) villától (7—8) őo nyerik mozgatásukat. A tengelyek külső csonkján az ismeretes feszítőrugós átváltómű foglal helyet, melyeknek felső, a tengelyekkel (5—6) mereven kötött emeltyűik (7—8) kulisszás rudaeskával össze- 55 köttetésben vannak (12). Az alsó, átváltó emelők (13—14) a sebességváltóműnél ismeretes vacuum (esetleg légtúlnyomásos), servóhengerektől (15 és 16) nyerik mozgatásukat. 60 A szerelékfalon, vagy a kormánykeréken elhelyezett kis kézi irányváltó (17) fogantyúnak E (előre), O (semleges), vagy H (hátra) helyzetbe hozásával a tolattyúházban tömören járó tolattyú (18) a meg- 65 felelő helyzetbe kerül ós haránthornya (19) fedésbe kerül a megfelelő állítást végző servóhenger (15—16) oldalakkal csővezeték (20) segítségével a tolattyúház furatába esztergált ellenhornyok (21) út- 70 ján, melyek a motor szívócsövében mutatkozó depressziót a tolattyú furatain (19) keresztül közvetítik a dugattyúval, mely villás rúd (24) segítségével az ismert módon állítja a rugós csappantyúsművet (9). 75 Annak megakadályozására, hogy úgy az előre, mint hátrameneti körmöspofa