105942. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Diesel-gép

Megjelent 1933. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105942. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Előkamrás Diesel-gép. Deimler-Benz A.-G. cég- Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 9-ike. A találmány olyan előkamrás Dieselgépek körébe tartozik, melyeknél a hengerfejben a légtöltésnek csak egy részét felvevő előkamra a hengerközéphez ké-5 pest excentrikus és a henger tengelyéhez viszonyítva ferde. A találmány szerint a dugattyúfené'kben, az előkamra torkolata alatt, excentrikus fekvésű és akként kiképzett mélye-10 dós van, hogy a kompressziólöket végén az előkamra tengelye a munkahenger kompresszióterében levő légtömegnek kb. a súlypontján halad át. Ilyen feltételek mellett az égési anyag 15 jó porlasztását és ezzel tökéletes elégését érjük el. Előkamrás gépeknél már javasolták az előkamra excentrikus és a henger tengelyéhez képest ferde elrendezését. Emellett 20 azonban nem ismerték fel azt, hogy az előka.mra ilyen helyzetével kapcsolatban a dugattyú fenekét hatásos módon kell kiképezni. Ezért ilyenfajta gépekkel sem értek el olyan jó eredményeket, mint ami-25 lyenekeit a találmány szerinti gép biztosít. Ezenkívül sugárporlasztású Dieselmotoroknál már javasolták a fúvóka ferde és excentrikus elrendezését a henger tengelyéhez képest és .az égési tér ennek meg-30 felelő kiképzését, amikor is például az égési tér egy részét a hengerfedélbe, másik részét pedig a dugattyú fenekébe helyezték. Ezektől a gépektől a találmányt kiilö-35 nősen az a felismerés különbözteti meg, hogy az előkamra oldalsó és ferde helyzete, kapcsolatban a dugattyúfenék akként kiképezett mély edésével, hogy az előkamra tengelye a munkahenger sűrítő terében 50 levő légtömegnek kb. a súlypontján ha- 40 halad át, különösen jó porlasztást és elégést, valamint ezzel a gép igen jó teljesítményét eredményezi. A mellékelt rajz a találmány szerinti gép egyik foganatosítás! alakját példa- 45 képpen tünteti fel. Az 1. ábra harántmetszet a hengerfejen át, a henger tengelyének és az, előkamra tengelyének síkjában. A 2. ábra a kompressziótér vizszintes met szete, alulnézetben. Az (1) kompresszióteret lefelé a (2) dugattyúfenék zárja el (1. ábra). A (3, 4) be- illetve kibocsátó szelepek (2. ábra) a hengerközéphez viszonyítva excentrikus 55 fekvésűek. Velük szemben ugyancsak excentrikus helyzetű a ferde \5) előkamra, melybe a vele közös tengelyű (6) befecskendező fúvóka ós pl. a (7) gyújtószerkezet torkol (1. ábra). Ott, ahol az előkamra qq az égési térbe torkol, a dugattyúfenéknek (2a) mélyedése van, úgyhogy az előkamra ferde helyzete ós excentricitása ellenére lehetőleg egységes kompresszióteret képezünk, egyenletes térelosztással az elő- 55 kamra tengelyéhez viszonyítva. A fúvókához az égési anyag szivattyújától jövő (8) égésianyag-vezetók és a kiszivárgó olaj (9) vezetéke csatlakozik, mely utóbbi a fúvóka tűjénél vagy tűinél tömítetlen- 70 ség folytán kikerülő olajat összegyűjti és valamilyen módon kivezeti. A (10) szelepsüveg akként fedi le a hengerfejet, hogy egyúttal az égési anyag fúvókáját is körülveszi ós lehetőleg kikerekített külsőt 75 biztosít. A találmány azt a további előnyt is