105939. lajstromszámú szabadalom • Szerelék peremes töltényeket tartalmazó fegyvertölténytárhoz

— 2 — az 1. ábra szerinti helyzetből a 2. ábrán feltüntetett helyzetbe, a cső závárzat- vagy lobbantyútokjába tolódik előre. A fegyveren a závárzattok alatt vagy attól ol-5 dalt van a (c) tár (1. ábra). Ez a lövés kezdetén a benne két sorban, zeg-zugosan ágyazott (d) töltényekkel van tele. Az ismert (e) adagoló rugó a töltényeket a tár (cl) nyílásszéleihez szorítja. A töltények, 10 az elsőtől és a másodiktól eltekintve, kúpos palástjuk egész hosszán érintkeznek egymással. Az első foganatosítási alaknál (1—3a. ábrák) az (f) gátlószerv a (c) tölténytár hátsó falán az (fl) csap körül leng-15 bet. A gátlószerv hátsó faláról a behajlított (f2) szárnyak merőlegesen nyúlnak előre (1. ábra) és hosszuk akkora, hogy a töltények kivetőperemén túlérnek. Az 1. és la. ábrán a tár nyílásához leg-20 közelebbi töltény a baloldalon van és a baloldali falat s ennek szélét érinti. E töltény fenékrésze, tehát kivetőpereme is, az (f) gátlószerv két (1'2) szárnya között van. A tölténynek a gátlószerv baloldali (f2) 25 szárnyához szoruló kivetőpereme a gátlószervet balfelé lendítette, egészen a tár faláig (la. ábra). Ennek következtében a jobboldali (f2) szárnya alsó széle a tárban második helyen (jobboldalt) fekvő töltény 30 fenékpereme fölé került és ezt olyan helyzetben tartja vissza, hogy az első és a második töltény fenékrészei között játék marad, úgyhogy a (b) zároló az első töltényt akadálytalanul előretolhatja abban az 35 esetben is, ha ennek a pereme másodiké mögött fekszik. Az első töltény felemelését és hozziászorítását a tár baloldali (cl) széléhez a. hátul leszorított második töltény középső része végzi, mely töltény 40 hüvelypalástjámak mellső részét azonban az (e) adogató rugó (1. ábra) és az ennek nyomását közvetítő többi töltény emeli fel és tolja a tár nyílása felé. Töltés és lövés leadása céljából a (b) 45 zároló a hátsó helyzetéből (1. ábra) a záróhelyzetbe tolódik előre (2. ábra), miközben a (c) tárban első helyen fekvő töltényt átviszi a cső töltényágyába. A többi töltény az (e) adogató rugó hatására feljebb kerül, 50 míg az első töltény mellső része a zárolóhoz nem fekszik. A hátsó részt az (f) gátlószerv jobboldali (f2) szárnya eleinte még visszatartja. A (b) zároló zárómozgásának befejezése előtt a zároló előrenyúló ék-55 alakban ki élesített, hosszirányú (bl) nyúlványa a balra kilendült (f) gátlószerv közepének (f3) mélyedésébe lépve, a gátlószervet a tár oldalfalai közötti középhelyzelbe viszi. Ezáltal a gátlószerv jobboldali (f2) szárnya a töltényperem orma 60 fölött jobbra tolódik (2a. ábra). A (b) zároló ezután következő hátramozgásánál (nyitómozgásánál) annak (bl) nyúlványa kilép az (f) zároló (f3) mélyedéséből. A zároló felszabadul és a jobbra megkezdett ki- 65 lengést folytathatja, minthogy a töltény peremének az (f2) szárny belső szélére ható nyomása e szárnyat jobbra továbbtolja a 3. ábra szerinti helyzetbe. Most már a töltény hátsó része is felemelekedik egészen 70 a tár jobboldali (cl) széléig. Az (f) gátlószerv baloldali (f2) szárnya egyidejűleg a tár baloldali részében fekvő következő töltény fenékpereme fölé került, vagyis megismétlődik a fentismertetett állapot, mely- 75 nél az első és a második töltény között az első töltény akadálytalan kitolását megengedő rés vagy játék jön létre. A vázolt folyamat a lövés beszüntetéséig vagy a tár teljes kiürüléséig ismétlődik. 80 A gátlószárnyak alkalmas alakításával, belső széleik lerézselésével és lekerekítésével, a gátlószervnek a középhelyzetbe vitele nélkül is elérhetjük, hogy a szárny belső széleihez szoruló perem, eső görbüle- 85 téve], a gátlószervet az egyik határhelyzetből közvetlenül a másikba lendíti át, A gátlószerv példaképen ismertetett középső mélyedése és a záróiénak ebbe belépő nyúlványa tehát nem feltétlenül szükségesek. 90 A második foganatosítási alaknál (4—• 4b. ábrák) a gátlószerv a (g) orrból és ennek rugalmas (gl) karjából áll: a (gl) kar lemezrugó lehet, A (g) orr a tárban legelői fekvő töltények fenékperemei közé nyú- 95 lik. Például a tár első jobboldali pereme (4. ábra) a (g) orr oldallapját oldalról érinti és a (g) orrt, felemelkedése közben, oly mértékben nyomja a tár másik oldalfala felé, hogy az orr alsó felülete, a máso- 101 dik töltény pereme fölé futva, ezt az első töltény peremének körzetén kívül leszorítva tartja. Az első töltény kitolásakor az adogató rugó hatására felemelkedő töltény az ellenkező játékot idézi elő, vagyis a (g) 10 orrt a legközelebbi töltény elreteszelésére a másik oldalra nyomja át (4b. ábra). A reteszelő (g) orrt hordozó (gl) kar olyan kiképzésű, hogy a (g) orr nemcsak a tár hátsó falával párhuzamosan, tehát 11 oldalirányban lenghet ki, hanem a tár hossza irányában is rugózva kitérhet. Ez fontos új töltényeknek a tárba helyezésekor, mely célra a (g) orrnak leréaselése is van (4. ábra). A tár megtöltésekor a töl- 11 tényeket a nyílásszélek között nyomjuk a