105907. lajstromszámú szabadalom • Olajlángzók villamos gyujtószerkezete

Megjelent 1933. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J^GP SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105907. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Olajlángzók villamos gyújtószerkezete. Gilbert & Barker Manufacturing Company cég West-Springfleld, mint Spear Leolyn Fredette westfleldi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi november hó 12-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1930. évi november hó 28-ika. A találmány olajlángzók villamos gyújtószerkezete. Olajlángzóknak villamos gyujtószerke­zeteit eddig általában kétfélekép működ-5 tették. Az egyik megoldásnál a gyújtó­szerkezetet szakaszosan és csupán akkor működtetik, amikor ez a gyújtáshoz szük­séges, így pl. a lángzó üzembehelyezésé­nél. A másik megoldásnál a gyujtószerke-10 zet mindaddig, amíg a lángzó üzemben van, megszakítás nélkül működik. A foly­tonos gyújtás hátránya a nagyobb üzem­költség és az elektródák gyorsabb elpusz­tulása, de ezzel szemben jelentékeny elő-15 nyei vannak, melyek ezeket a hátrányo­kat ellensúlyozzák úgy, hogy a folytonos gyújtás a szakaszosnál kedvezőbb. A foly­tonos gyújtásnál a szikrát létrehozó elek­tródák tiszták maradnak, mert a szikra a 20 szenet csaknem oly gyorsan égeti el, mint ahogyan képződik. Ezenfelül a gyújtás mindaddig, ameddig a lángzó üzeme tart, rendelkezésre áll úgy, hogy a láng egye­netlenségeit, így pl. a láng pislogását 25 vagy a lángnak az olajfúvóicától való el­szakadását elkerüljük vagy legalább is minimumra csökkentjük. Ha a láng a fú­vókától el is akar szakadni, az olaj a fú­vókához közeli ponton újra meggyullad 80 és a láng ezen a ponton újra helyreáll. A gyujtószikra jelenléte a lángot a lángzón tartja és helyzetében rögzíti. A találmány az utóbb említett, folyto­nosan működő gyujtószer kezetekre vonat-35 kőzik és abból áll, hogy a lángzó üzembe­helyezéséhez aránylag erős gyujtóáramot használunk, melyet azonban, miután az égés megkezdődött, jelentékenyen csök­kentünk és csak oly erős gyujtóáramot tartunk fenn, hogy a szikraképző elektró- 40 dák tiszták maradjanak és a lángot a fú­vókán rögzítsük. Emellett azonban az égési időszakban az energiafogyasztást és az elektródák elhasználódását az ismert folytonosan működő gyujtószerkezetekhez 45 viszonyítva jelentékenyen csökkentjük. A találmány különösen olyan olajláng­zókhoz alkalmas, melyeknek olajfogyasz­tása viszonylag nagy, de nincs ilyenekre korlátozva. Az említett tipusú lángzóknál 50 az olaj meggyújtása nagy energiamennyi­séget igényel. Az olaj csak akkor gyullad meg, ha már elgőzösödött. A szikrának annyi hőt kell szolgáltatnia, hogy adott időtartam alatt adott mennyiségű olaj 55 változzék át gőzzé. Oly mórtékben, ami­lyenben a lángzóból kiömlő olaj mennyi­sége növekszik, a leszakított és a szikra hője által elgőzösítendő olajréteg vastag­sága nő és nagyobb energia kell ahhoz, 60 hogy ugyanakkora és emellett igen rövid időtartamon belül az olaj elgőzösödése megtörténjék. Oly esetekben, amikor a gyújtás ilyen nagy árammennyiségeket igényel, a gyújtószerkezet folytonos 65 üzeme igen költséges és ezért előnyös a találmány szerinti megoldás, melynél a folytonos gyújtást aránylag kis áramfo­gyasztással érjük el és ezzel a fentemlí­tett előnyöket biztosítjuk. Emellett a 70 gyujtóáram erősségét időszakonként fo­kozzuk, nevezetesen akkor, amikor a lángzó üzembehelyezésénél nagy teljesít­ményre van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom