105898. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső

MAGYAR KIRÁLYISZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105898. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos világítócső. Patent-Treuliand-Gesellscliaft für elektrische GlüMampen m. b. H. cég: Berlin. Pótszabadalom a 103260. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi junius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 27-ike. A törzsszabadalomban oly elektromos világítócsöveket írtunk le, amelyek töltése kondenzálható fémgőzökből és a kisülést előkészítő gázokból, különösen ne-5 mes gázokból áll. Ezeknél a világítócsöveknél a két elektródaedény elé a főcsőrész hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű rövid átmeneti helyeket iktatunk, hogy fémgőznek az üzemben valamivel 10 hidegebb elektródaedényekben való káros kondenzáció] át megakadályozzuk. A találmány értelmében megállapítottuk, hogy ily világítócsövek egyenáramú üzeménél a többnyire szokásos váltakozó 15 áramii üzemmel teljes ellentétben sokkal előnyösebb, ha csupán az egyik elektródaedény előtt rendezünk el a cső hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű rövid át meneti helyet. Egyenáramú üzemnél 20 ugyanis az irányított feszültségesés befolyására, a töltés két alkateleme, t. i. a gyújtást elősegítő gáz, pl. nemesgáz és a fémgőz egymástól különválik, annak folytán, hogy a töltésnek elektropozitívebb, 25 illetve könnyebben ionizálható alkateleme mindinkább a katódához vándorol. Mivel tán, hogy a töltésnek eléktropozitívsabb, mint a gyújtás megkönnyítésére hozzáadott gáz, a katódán a fémgőznek és az 30 anódán a gyujtógáznak halmozódása lép fel. Ez az elektroforézis név alatt ismeretes folyamat, mely a töltés alkatelemeinek az irányított kisülés hatása alatti vándorlásából áll, ily világítóosöveknek 85 egyenárammal való működtetésénél még sokkal hátrányosabb, mint a fémgőznek az elektródaedényekben való nem kívánatos kondenzációja, még pedig azért, mert az elektroforézisnek többnyire már néhány óra leforgása után az a következménye. 40 hogy a csövek különböző' részei különböző színnel világítanak. Az elektroforézisnak az ilyen csövek működését gyakorlatilag lehetetlenné tevő hátrányát az egyik elektróda előtt elren- 45 dezett, magas hőmérsékleten tartott átmeneti hely útján tesszük ártalmatlanná, mely a felhalmozott töltési alkatelem visszafelé menő diffúzióját, létesíti. Az elektroforézis ezáltal gyorsan megszűnik, 50 illetve gyakorlatilag fel sem lép. A magas hőmérsékletű helyet, mint már a törzsszabadalomban megadtuk, a csőnek az elébe iktatott átmeneti helyen való szűkítésével, az átmeneti 55 helynek liővédő köpennyel való burkolásával, vagy az átmeneti helynek, például fütődróttekercs útján való hevítésével létesíthetjük. A magasabb hőmérsékleten tartott átmeneti helyet célszerűen 80 azon elekróda előtt rendezzük el, amelyhez a fémgőz vándorolni iparkodik, tehát rendszerint a katóda előtt, miáltal a fémgőznek visszafelé menő diffúziójával a hozzáadott gyujtógáznak az anódán való 65 felhalmozódását is megakadályozzuk. Azonban fordítva, a magasabb hőmérsékletű átmeneti helyet az anóda, illetve azon elektróda előtt is rendezhetjük el, amelyhez a gyujtógáz vándorol. Ilyenkor a gáz- 70 nak visszafelé menő diffúziójával megakadályoztuk, hogy a fémgőz a másik elektródán halmozódjék fel. Afc egyenáramú üzemnél a magasabb hőmérsékletű hely által előidézett, az 75 elektroforézis megakadályozására való új hatás, mint bebizonyosodott, akkor is fellép, amikor a világítócső töltése gázkeve-