105876. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálkenés síneken futó járművek tengelyeinek csapágyaihoz
Ezekben az egyenletekben a a lap elfordulási szöge (n) a tengely fordulatszáma, (ts ) a tárcsa forgási ideje, (tw ) a csöpp csúszási ideje a lap felületén; (v°, vm és vz ) az olaj-5 csöppnek kezdeti-, közép- és végsebessége a lap felületén. (Z) a centrifugál erő (m) az olajcsöpp tömege és p. a szögsebesség = Az 1. alatti (ts =tw ) feltételből azután, mivel v° = o, az x forgásszögre a 2. egyenlet 10 szerinti összefüggés adódik ki, amiből elsősorban az a fontos tény tűnik ki, hogy az olajcsöpp, változatlan röpítőlap- és röpitőrúdviszonyoknál, mindig azonos a forgásszög befutása után röpül el, tekintet nélkül a 15 tengely fordulatszámára, azaz a jármű sebességére. A 2. alatti egyenletből még az is kiderül, hogy a (w) a viszony, tehát a csöppnek a lap felületén való csúszási ideje 20 döntő fontosságú a röpítő rúdnak ama szögelfordulására, melynél az olaj leröpül. Síneken futó járművek tengelykenésének adott viszonyainál, tehát fix (d1 ") 25 röpítőtárcsa-átmérőnél és csupán szűk határok között változó sugárirányú csöpppályánál kiderül, hogy a csöpp tényleges (w) csúszási útjának a radiális (a) csöpp-pálya 1%—2 /^-szeresének kell 30 lennie, ha a leröpítés előtt 90—150°-os forgásszöget óhajtunk elérni a lapnak az olajfürdő kilépési helyétől. A csöpp csúszási útjának eme mesterséges meghoszszabbítását a találmány szerint a lap felii-35 letének hullámosításával vagy fogazásávai érjük el. A rajz a találmánynak több példaképeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a tengelyközéppel koncentriku-40 san hullámosított röpítőlap keresztmetszete. A 2. ábra nézete. A 3. ábra sugárirányban hullámosított röpítőlap nézete. .A 4. ábra fölülnézete. Az 45 /. Rgr.: 981 . F . dv ds 5. ábra a röpítőtok keresztmetszete a röpítőlap síkján és a csapágypersely felülnézete vázlatos ábrázolásban. (a) a laphossz sugárirányú mérete, (w) a csöpp csúszási útja a lap felületén, 5C (dm ) a röpítőlap középátmérője ós a a forgásszög. Abban a határesetben, melyben a lapnak sima, sík felülete van, (amikor a = AV), az a forgásszög a röpítőtoknak teherkocsiknál szokásos méreteinél 5£ 54°; az olaj tehát a felület eme kiképzésénél, túlkorán hagyja el a lapot érs így nem juthat el a csapágycsésze felfogó öbleibe. Az a nagy értékhatár, melyet az x. 6C forgásszögre megadtunk (90—150°), kiadódik a felső röpítőtokban meghagyandó röpítő őv szélességéből, mely szükséges a csapágycsésze olajelosztó csatornáinak olajjal való egyenletes táplálására. A le- ti.r mez felülete tehát szektorokra osztandó, melyeknek (w) csúszási útjai különböző hosszúságúak, hogy az a forgásszögnek 90 és 150° közötti differenciálódást és ezzel az olajnak a röpítő öv egész széles- 7( ségére való egyenletes elosztását elérjük. A kifejtett összefüggések érvényesek voltak a nehézségi erőnek és az olajnak a lapon való kohéziójának tekintetbevétele nélkül; ezek az erők a röpítőlap állásához Tí és az olaj viszkozitási fokához képest többé-kevésbé késleltetik a leröpítést. Ezeknek az erőknek a hatása, a 30 km-t meghaladó menetsebességeknél gyakorlatilag elenyészik, lő—30 km-nél a leröpítés 8( késleltetése áll be, <\aL RZ ÍL forgásszög 10—20°-kai növekszik a lap felületének hnllámosítási foka által megadott helyhez képest (w/a), azonban csak akkor, ha az olaj hőmérséklete 30° C alatt marad. 8i Ezt a befolyást két egymás mellett elcsúszó olajréteg tolóerejét kifejező egyenlet nyomán állapítottuk meg. n 98f "90 A nehézségi erő csak lényegtelenül befolyásolja a forgásszöget, mert az alsó tokszektorban gvorsítólag, a felsőben pedig késleltetőleg hat a leröpítésre. Ennek a két erőnek (a kohézió és nehézségi erő-95 nek) befolyása a forgásszögre ,nár azért sem lényeges, mert az olajcsöppet hajtó (Z) erő gyökértékben fordul elő, még pedig a forgásszög 2. alatti egyenletének nevezőjében. 1 c/m sec 1 cm3 -nyi cseppnél. Bizonyos alacsony fordulatszám-körzet- l< ben, amely a német birodalmi vasutak teherkocsijának óránkénti 11—13 km menetsebességének felel meg, ezek a késleltető erők nagyságrendje olyan, mint a centrifugálerőé. Ebben a körzetben tehát i< van oly sebesség, amelynél a késleltető erők és a centrifugálerő egymást egyensúlyban tartják és melynél sem leröpítés, sem csöpögés lefelé nem áll be. Ez a kri-
