105815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (szerves vagy szervetlen) kolloidok eltávolítására vízből

' M AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105815. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás (szerves vagy szervetlen) kolloidok eltávolítására vízből. Paulovits Viktor, a Székesfővárosi Vizáiűvek vezérigazgatója és Molnár Dénes fővegyész Budapest. A bejelentés napja 1931.. évi április hó 13-ika. Sok szerves vagy ' szervetlen kolloid>' anyagot tartalmazó, pl. felszíni vagy ipari vagy egyéb szennyvizekből a kolloidoknak leválasztására már használtak olyan el-5 járást, melynél a vízben magában fémhidroxid-csapadékokat, különösen alumíniumhidroxidot létesítettek — pl. alumíniurpszulfát-oldatnak a vízbe keverése "révén — úgy, hogy: ez a nagyfelületű csapa-10 dék 'a kolloidok kisebb-nagyobb részét, magayaj ragaüta s rákövetkező szűréskor a hidroxiddal együtt a szűrőn maradt. Megkísérelték másrészt a kolloidanyagokjiak' elektröQzmotikus elvonását is. 15 Áz egyszerű alumíniumhidroxidos módszer , aránylag sok alumíniumszulfátot igényéi é Minek dacára a 'kolloidok leválasztása, különösen, ha a víz — mint a legtöbb sok kolloidot tartalmazó víz — savas 20 jellegű' volt, a kolloidok kiválása távolról sem tökéletes. E mellett a keletkezett alumíniumhidroxid aránylag lassan pelyhedzett ki, úgy, hogy a szűrő előtt a kipelyhedzési' időtartamnak megfelelő nagy-25 méretű tartályokat kellett alkalmzani. E találmány, olyan eljárás szerves vagy szervetlen kolloidoknak vízből való eltávolítására a vízben képezett fémhidroxidök,- különösen alumíniumhidroxid segé-30 lyével, melyet az jellemez, hogy a vizet áramkörbe kapcsolj olyan elektródapár között vezetjük át, melynek anódja a létesítendő fémhidroxid féméből áll. ' Ha pl. a találmány értelmében a tisztí-35 tandó vizet áramkörbe kapcsolt, egymáshoz lehetőleg közel álló lemezalakú két elektróda között vezetjük át, melyek közül az anóda, pL alumínium, a katóda pedig valamely katodikusan oldhatlan fém, pl. vas vagy szén, akkor a víz áramlási sebes- 40 ségének és az áramerősségnek kellő viszonya esetén a kilépő vízben az anódróJ leoldott alumíniumból keletkezett alumíniumhidroxid átlagban 30—50%-kai gyorsabban fog kipelyheződni, mintha a tisztitandó vizet a szokott módon kész alumíniumszulfátoldattal kevertük volna. Ez előny mellett megállapítottuk azt is, hogy azonos víznek ugyanazon mérvű tisztítása, fémalumíniumra számítva, a találmány 50 szerinti eljárásnál'30—40% alumíniummal kevesebbet igényel, mint az ismert alumíniumszulfátos eljárásnál. A találmány szerinti eljárással tehát egyrészt a tisztításhoz, szükségelt időtarta- 55 mot lényegesen megrövidíthetjük. További előny az is, hogy a víz összetételének változása esetén a vízben létesítendő alumíniumhidroxid mennyiségét egyszerűen az áramerősség szabályozásával lehet megváltoztatni. A találmány szerinti eljárás meglepő jó eredménye valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az anódon keletkező aluminiumsó sokkal gyorsabban oszlik el az 65 áramló vízben, mint ahogy az alumíniumhidroxid képződése megy végbe, úgy hogy ay, ezután képződő alumíniumhidroxid'felülete lényegesen nagyobb, mint ha az alumíniumhidroxid koncentrált vi- 70 zes oldatból válna ki. E mellett valószínűleg hatékonyan közreműködik a kolloidok leválasztásánál az áram elektroforetikus hatása is. Végül hozzájárul a hatás tökéletesítéséhez az az alkáli vagy földalkáli- 75 hidroxid is, mely az elektrolízis folytán a