105800. lajstromszámú szabadalom • Berendezés porszerű vagy folyós anyag szállítására

lítani, azt oly berendezésekkel látjuk el, hogy atmoszférás levegő a szívás befolyása alatt a szívóvezetékben elegendő mennyiségben vezettetik a porkészlet 5 azon részébe, honnan a szívás eszközlendő. A porszállítódhoz szükségelt légmennyiség nem megy tehát előbb mecha-nikai berendezésen, pl. kompresszoron, szellőztető, fujtató vagy efféle berendezésen át. A por 10 a szívóvezetékbe a szívóhatás folytán beáramló levegővel együjtteisen vezettetik be. Ezen légáram sebessége a szívóhatás által smbályoztatik és a légáram nagysága a tüzelőanyag mibemvolta és minő-15 sége által határoztatik meg. Ezen fjcrendezések működésmódjának magyarázatára kiemeljük, hogy pl. gabonának szívás útján tartályból va.ló szállítására, a szállítás azáltal válik lehetővé, 20 hogy az ehhez szükségelt légmennyiség könnyen képes felülről a gabomahalmazon át az egyes gabonaszemek között behatolni, mert ezek nagyságuk és alakjuk folytán mindig bizonyos hézagokat hagy-25 nak maguk között. Porszerű tüzelőanyag ellenben könnyen összeáll és oly szilárdan tapadhat össze, hogy lényeges légriíkításra van szükség, hogy a levegőt azon át lehessen szívni. Azon a, helyen, hol a 30 legnagyobb légritkítás lép fel, a por leggyorsabb elszállítása történik. Minél magasabb a porkésizlet ezen a helyen, annál kisebb a légmennyiség, melyet hozzávezetni lehet és minthogy az elszállított por 35 mennyisége a hozzááramló légmennyisógstől függ, a porelszállítás csak jelentéktelen lesz. Ez magyarázza meg azt a körülményt, hogy ezen látszólag egyszerű probléma, 40 poralakú tüzelőanyagnak szívás útján való tovaszállítiáisa, felmerülhetett. Ehhez járul még további két körülmény, mely mindkettő a pornak összieállásából származik, t. i. a tölcsérképződés és a bolto-45 zatképződés, mindkettő ismert azok előtt, kik ezen kérdéssel foglalkoznak. Ha t. i. a légritkítáisit elég magasra hajtjuk, a léghezzááramlás a poron át azokon a helyeken történik, ahol a levegő 50 a. legkönnyebben hatolhat át vagy ott, hol a légritkítás pillanatnyilag a legnagyobb, míg a por a többi helyen aránylag érintetlen marad- Az említett helyek i'e-Iett a por meglehetősen gyorsan eLszíva-55 tik és tölcsér képződik, amely körül a por kötőképessége folytán erősen függve marad. Még oly kocsiban, mely vasúti síneken tovamozog és hol minden sínilles? kedés a kocsit erősen megrázkódtatja, sem fog jelentékenyebb mennyiségű por a 6o tölcsérbe lehullani, hanem mla jdnem tiszta levegő fog a szívócső felé áramolni. A porszállítás tehát megsziakíttatik, amint egy tölcsér képeztetett, ami igen rövid idő múlva állhat be. 65 Hogy tölcsér képződését elkerüljük, igen egyszerű rendszabály abban állana, hogy levegőt fuvatunk a porkészletbe, hogy ily módon port szállítsunk a tölcsérbe vagy annak képződését egyenesen megakadályoz- 70 zuk. Ha ez folytonosan történili, akkor azt látjuk, hogy a légáram a portömegen át járatot képez, amely felett az öisszeállott por boltozat alakjában függve marad. Miután ily módon boltozat képeztetett, a 75 levegő közvetlenül1

áramlik át a szívócsőhöz és a por szállítása ismét megszakíttatik. Azáltal, hogy nyomólevegőt lökesenkint a tartály falai mentén fuvatunk, a portömeget persze mozgásba hozhatjuk, 80 minek folytán az a tartály fenekén leülepszik, amint a fúvat ás megszűnik, de ez a módszer természetesen igen nagy mennyiségű nyomok'vegőt kíván, melyet rövid időközökben kell befuvatni. amiáltal 85 nagyon költségessé válik. Ezen két hátrány, a tölcsérképződés és a boltozatképződés elkerülésére a következőkre kell ügyelni: 1. A por saját súlyánál fogva hulljon 90 le a szívóvezeték felé, de természetes elzáró berendezéseket képezzen, úgy hogy a szívóvezetékkel való kapcsolat elzárassék, amint a szívóhatás csökken. 2. A szívóhatás a tartály egész fenék- 95 felületére egyenletesen legyen elosztva. 3. Atmoszférás levegőt keld a porhoz a szívási helyek közelében hozzávezetni, úgy hogy egyrészt a por felső rétegein át való szívás lehetőleg megakadályoztatik. 100 másrészt a szívási helvhez való légáram egy réteget képez, amelyen a por a szívóvezetékhez szállítható. A Németországban mozdonyokon bevezetett portüzeléseknél tapasztalták, hogy a 105 boltozatképződés azáltal kerülhető el, hogy a por a tartály fenekén előretoló csigacsavarral átkevertetik. E találmány szerinti berendezésekkel való kiszivatásnál a port a gyorsan áramló légréteg a tartály 110 fenekén még sokkal nagyobb mértékben keveri át, mint az említett csigával. Ennek folytán a por saját súlyánál fogva ezen légrétegbe belehullhat és onnan a szívóvezetékbe szállítható. 115 A szívóhatás egyenletes elosztása nagyobb felületre azonban nehéz, mert a levegő mindig ott hatol át, hol a legkisebb