105778. lajstromszámú szabadalom • Kisütő edény

— í — A 10. ábra oly kapcsolást mutat, amely­ben közös anódával bíró többszörös cső al­kalmazható. Az (A) anóda a (B) telep po­zitív pólusára van kapcsolva, mely telep 5 negatív pólusa az (El), illetőleg (R2), ille­tőleg (R3) ellenállásokon át az egyes (KI, K2) és (K3) katódákkal és a (T) telefonon át a (K4) katódával van összekötve. A be­érkező rezgéseket a (H) tekercs, mely a 10 (G) vezérlő elektróda és a (B) telep nega­tív pólusa között fekszik, az első eleit itiróidiairiemdszierbe vezeti. Ezen első elek­tródareaidszeír (KI) katódája. a második elektródarendszer (G2) vezrérlő elektró.lá-15 jávai, ennek (K2) katódája viszont a har­madik elektródarendszer (G3) vezérlő elektródájával, ennek (K3) katódája pe­dig a negyedik rendszer (G4) vezérlő elek­tródájával van összekötve. Mint látható, 20 a felvett esetben négy elektródarendszer kaskadba van kapcsolva, míg a négy rendszer anódája közös. A rezgéseket nem kell úgy, mint azt feltüntettük, egy ve­zérlő elektróda és az anódtelep negatív 25 sarka, között bevezetni, lianem az (L) te­kercset ugyancsak a vezérlő elektróda és a (B) telep pozitív sarka, vagyis a vezér­elektróda és az anód között is elhelyez­hetjük. 80 Oly kapcsolásoknál, melyeknél a talál­mány szerinti csöveket alkalmazzuk, cél­szerű, ha a vezérlőelektródát pozitív elő­íesziiltség alá helyezzük. Az ily pozitív előfeszültség jelentősége különösen akkor 35 tűnik ki, ha a 11. ábrában feltüntetett so­ros kapcsolást vizsgáljuk. A (Gl) és (G2) külső vezérlő elektródákkal felszerelt (El) és (E2) csövek közös (B) telepre vannak kapcsolva. Az első cső anódája a (C) kon-40 denzátoron át a második cső vezérlőelek­tródájával van összekötve. Ezenkívül a második cső rácsa az (R3) ellenálláson át a (B) telep pozitív pólusával van össze­kötve és így a (G2) vezérlő elektróda po-45 zitív előfeszültség alatt áll. Ha a (G2) elektródáinak nem volna eaen pozitív elő­fies;züilt=ége éis a vezérlő elektróda kapa­citív kapcsolása helyett közvetlen kapcso­lást alkalmaznánk, iigy üzemben a követ-50 kező eset léphetne fel: a (Gl) elektródán jelentkező nagy váltakozó feszültség a pozitív félhullám ideje alatt az (El) cső falán erős faltöltés keletkezik. A cső el­záródik, úgy hogy azon áram nem megy 55 át. Ekkor a (G2) vezérlőelektródán a (B) telep egész pozitív feszültsége fekszik. Ez a feszültség az (E2) csőben faltöltéseket létesít, melyek negatív mezeje a csőben lefolyó kisülést addig nem befolyásol!ja, míg azt a küilső pozitív mező kompenzálja, 60 Abban a pillanatban azonban, amidőn az (El) cső faltöltése leszivárgott, az (Rl) ellenálláson feszültségesés keletkezik. A (G2) elektródán az előfeszültség ezen fe­szültségesés mértékében csökken, a fal- 65 töltések egy része szabaddá válik és el­zárja a (G2) csövet. Ennek folytán bizo­nyos körülmények között rendkívül üzem­zavarok léphetnek fel. Ha ellenben az ösz­szeiköittatésit úgy képezzük ki, minit azit az 70 ábrában feltüntettük, akkor a (G2) ve­zérlőelektródán az egyenáramú előfeszült­ség az első cső üzemállapotától függetle­nül fennmarad. Az (R3) ellenállás lehet ohmikus, vagy induktív. Célja a nagy 75 frekvencia által a (B) telepen át okozott rövidzárlat megakadályozása. A második cső vezérlőelektródáján szükségelt előfe­sziiltséget azonban külön teleppel is léte­síthetjük, amint azt a 12. ábrabeli megöl- 80 dás mutatja, ahol a második cső vezérlő' elektróda-körében külön (b) telep van el­rendezve. Pozitív előfeszülitséget azonban cólszierűiein alkalmazunk az eilső csövön is, amelybe a vezérlő rezgéseket közvetlenül 85 vezetjük, ha azt kívánjuk, hogy ,a kárös hatású zárójelcnségek a faltöltések követ­keztében ne léphessenek fel. Célszerű, ha evégből a vezérlőkört, mint azt a 13. ábra mutatja, az anód oldalán csatlakoztatjuk. 90 A faltöltés ugyanis gyorsabban szivárog le nagy pozitív előfeszültség esetén, vagy más szóval ugyanaz,om elektromosság mennyiség leszivárgási rezgése nagyobb feszültség mellett kisebb. |95 Külső elektródás csövek különböző cé­lokra alkalmazhatók, mert csak az elek­tródák méretezésétől és elrendezésétől, va­lamint az ellenállások méretezésétől függ, hogy a berendezés inkább mint erősítő íoo vagy mint egyenirányító működjék, ille­tőleg hogy nagy vagy kicsiny frekvenciák céljára legyen alkalmasabb. Különböző kapcsolások céljából előnyös, ha ugyanazon kisütő edényben egy vagy 105 több külső vezérlés által befolyásolt kisü­lési folyamatokon kívül, még belső vezér­lésű kisülést is alkalmazunk. Ily elrende­zés különösen akkor előnyös, ha az utolsó fokban nagy teljesítményt kívánunk. Ek- U0 kor ezen utolsó fokozatban belső vezérlésű rendszert alkalmazunk. Ily csövet mutat a 14. ábra. Ennél az. elrendezésnél két külső vezérlésű elektródarendszert látunk, melyek a (KI) katódból és (Al) anódból, 115 illetőleg (K2) katódból és (A2) anódból állanak, míg a vezérlésre a (Gl) és (G2) külső elektródák szolgálnak. A csőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom