105778. lajstromszámú szabadalom • Kisütő edény

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105778. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Kisütőedény. Telefunken Geselíschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 25-ike. A találmányit eKfetromágnases reizgiósetk erősítésére, eigyen^ányításóira és létesítésére szolgáló kisütőedény képezi, ameily gépúton előállított váltakozó áram egyen-5 irányítására, is alkalmas. A találmány szerinti kisütőcső az egyébként hasonló oélú csövek között speciális konstrukciót képez, mert eninél egy katód ós anód közötti kisütési folyamatot a kisütő edényen 10 kívül eilnendezetít elektróda vezérli. Ismételten javasoltak már oly csöveket, amelyeknél a vezérlés a csövön kívül elrendezett elektróda által megy végbe. Az ily csöveik azonban a gyakorlatban nem vál-15 tak be, mert a osövek gyenge hatásfokkal dolgoztak. Az eddig használatos külső eloktródás csövek rossz hatásfokának oka abbam van, hogy egyrészt a külső elektróda és az izzószál, másrészt az izzószál 20 és az anóda közötti kapacitások viszonya kedvezőtlen volt. E viszony nagysága ugyanis mérvadó a külső elektródák vezérlő hatása szempontjából, ugyanúgy, mint ahogy hárameilektródás csöveknél az 25 áthaitás mérvadó az erősítő hatás szempontjából. A kiatóda és a külső vezérlő elektród közötti kapacitásinak lényegesen nagyobbnak kell lennie, mint amekkora a katóda és az anóda közötti kapacitás. 30 Ezt a feltételt azonban az eddig ismert külső vezérlésű csövek nem elégítették ki. A külső vezérlő elektróda ós az izzószál közötti kapacitás túlságosan kicsiny volt. Bár a vákuumcső dielektromos tulaj don-35 ságai oily értelműek voltak, hogy a külső vezérlő elektróda és az izzósizál közötti kapacitást növelni igyekeztek, ennek dacára azonbajn az eddig alkalmazott külső vezérlésű csöveiknél nevezett kapacitás túlságosan kicsiny volt, úgy hogy az innét eredő 40 kedvezőtlen erősítőhatás növelése végett a találmány értelmében a csövet az alul körülírt speciális geometriai alakban méretezzük. Nevezetesen a találmány értelmében 45 kedvező erősítőhatást azáltal érünk el, hogy az elektródákat az evakuált edény belsejében, legalább is helyenként úgy rendezzük el, hogy az evakuált edényen, illetőleg a külső elektródán át fektethe- 50 tünk legalább eigy olyan keresztirányú síkot, mely úgy az anódát, mint a katódát metszi ós amely metszetben a katóda közelebb fekszik az edény falához, mint az ainódálioz. Ezen tisztára, konstruktív félté- 55 tel kielégítése kívülről vezérelt kisütőcső kedvező működésének előfeltétele. A találmány szerintii elrendezés magyarázatára szolgál az 1. ábra, mely egy kisütő edény keresztmetszetét tünteti fel. 60 Ez a keresztmetszet vagy az (E) kisütőesőre, vagy a (G) vezérlő elektród felületére lehet vonatkoztatva. A gyakorlatban számbajövő legtöbb kivitelnél az edényan át képezett keresztmetszet egyúttal a 65 külső elektródán át képezett keresztmetszet is, amiint ez az eset áll fenn az 1. ábrában is. E keresztmetszeti sík metszi úgy a (K) katódált, mint az (A) anódát is, mimallett a katóda és az edény fala közötti 70 (dl) távolság lényegesem kisebb, mint a káitódának az anódától való (d2) távolsága. A kisütőcső egy másik példakénti alakját a 2. ábra mutatja. (E) a kisütőedény, amelyben az izzófonál alakjában kiképe- 75 zett katóda van elrendezi ve. (A) az anóda felülete. A katóda fűtése lehet közvetlen vagy közvetett. A katódát célszerűen úgy