105771. lajstromszámú szabadalom • Száraz vetőmag-csávázószer

Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105771. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Száraz vetőmagcsávázó szer. Chemische Faforik Ludwigr Meyer cég- Mainz. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 7-ike. A vetőmagvak száraz csávázása, amely abból áll, hogy a vetőmagvakat, gombákat elpusztító (fungicid) porokkal hintjük be, az a csávázó eljárás, mely a gyakor-5 lati mezőgazdaság feltételeinek legjobban megfelel. Ezen célra eddig túlnyomóan rézkarbonátot, tehát egy vízben oldhatatlan rézvegyületet alkalmaztak, ez anyag hatása 10 azonban Németországban nem volt kielégítő (lásd Molz, „Deutsche landwirtschaftiiche Presse" 1921., 74. szám, 553. oldal) és az Amerikai Egyesült-Államokban is csak akkor, ha a buza nagyon üszkös (lásd 15 Mackie & Briggs, Bull. 364., Berkeley, California, 1923. május, 568. oldal). Uspulunbolus és Germisanbolus néven vízben oldható higany vegyületeket is hoztak már csávázó szerekként javaslatba, 20 ezek vizsgálata azonban szintén negatív eredménnyel járt (lásd Riehm „Zeitschrift für angewandte Chemie" 1925., 1. szám, 6. oldal). A fent említett rézkarbonáton kívül a 25 réznek más vízben oldhatatlan vegyületeit is javasolták már porcsávázási célokra. A 97.883. sz. szabadalom erre a célra raár védelem alá helyezte a vízben oldhatatlan réz-ortoarzenit, -arzenátok, -haloi-80 dok, -foszfátok, -wolframátok, -krómátok és -szilikátok felhasználását. A hozzá tartozó 100360. sz. pótszaibadalom továbbá a réz-cianidok, -borátok, -oxalátok és -citrátok alkalmazását ismerteti és foglalta le. 35 Ehhez képest az alább ismertetendő vető magosávázószerek, illetve keverékek olyan anyagokat vagy keverékeket sem tartalmazhatnak, melyekből víz, illetve a talajnedvesség hatására a felsorolt rézvegyületek bármelyike is keletkezhetnék. 40 Azt találtuk, hogy igen kiváló eredményeket adó száraz csávázószereket kapunk, ha az előző bekezdésben felsoroltaktól eltérő, vízben oldhatatlan csiraölő anyagokat, pl. rézkarbonátot, olyan savanyúan 45 reagáló anyagokkal vagy olyan egyéb anyagokkal keverünk, amelyeket az atmoszferiliák vagy a talajnedvesség oldatba hoznak, illetve, amelyből savanyúan reagáló anyagokat lehasítani képe- 50 sek, mimellett azonban ezen keverékalkatrészek csak olyanok lehetnek, amelyek sem maguk, sem a keverék egyéb alkatrészeivel a talajnedvesség hatására nem létesítik az előző bekezdésben felsorolt 55 vegyületeket. Alkalmas keverékek pl. azok, amelyek vízben oldhatatlan higanyvegyületekbő] és a fenti értelmű savanyú anyagokból állnak. A tekintetbe jövő higanyvegyületek 60 közül a leghatásosabbak voltak a rhodanhigany vegyületek arzénes savval, illetve olyan vegyületekkel alkotott keverékei, amelyekből atmoszferiliák, talajnedvesség arzénsavat vagy savanyúan reagáló arzén- 65 vegyületeket képes oldani vagy lehasítani. Hasonlóan jól használhatók egyikét higany-ciánvegyületek is, pl. higanycianid. A fentemiitett keverékek helyett vízben oldhatatlan higanyvegyületeket, különö- 70 sen arzénhigany vegyületeket, pl. arzénes -savas higanyoxidot is alkalmazhatunk. A fentiekben jellemzett keverékekhez és vegyületekhez még más csiraölő vagy töltő anyagokat, pl. kaolint, kovaföldet, 75 vagy más effélét, vagy serkentő anyagokat (stimulánsokat) is adhatunk.