105761. lajstromszámú szabadalom • Kartóték, melynél a kártyalapok egymáshoz képest vízszintes irányban futó lépcsőalakban vannak elrendezve

MAGYAR KIRÁLYI J|||gm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106761. SZÁM. — VI1I/C. OSZTÁLY. Parketta. Aczél Károly ig-azg-ató Budapest. A. bejelentés napja 1932. évi február hó 26-ika. A szokásos parkettának egyes (1) desz­kái (1. ábra) (2) hornyok és ezekbe illesz­kedő (3) bordák segélyével kapaszkodnak egymásba és a deszkákat a (2) hornyot 5 alulról határoló (4) bordán keresztül sze­gezték az (5) vakpadlóhoz. Mivel a fa rostjai a parkettadeszkák hosszirányában futnak, a (4) bordának aránylag vastag­nak kell lennie, nehogy a szegezéskor a 10 (6)-nál jelzett módon lehasadjon. Ugyan­csak aránylag vastagra kell méretezni a parkettadeszkának a (2) hornyok felett fekvő (7) részét, hogy kellő kopási felület álljon rendelkezésre. Ha ugyanis a kopás 15 és többszöri gyalulás folytán a (7) rész teljes vastagsága elkopott (2. ábra), a par­kettadeszkák csupán egyik szélükön lé­vén lefogva, a másik szélükön a pontozot­tan jelzett módon felemelkedhetnek. Ezért a 20 (7) rész vastagságának néhány m/m-el na­gyobbnak kell lennie, mint a kívánt meg­engedhető maximális kopás. Mindezen kö­rülményeknél fogva a ma szokásos par­kettadeszkák vastagsági mérete mintegy 25 22 m/m-re veendő, amiből mintegy 7 m/m eshetik a kopási réteg vastagságára. A találmány szerinti parketta lehetővé teszi, hogy a megengedhető maximális kopási réteg vastagságának csökkentése 30 nélkül .a parkettadeszkák összes vastagsá­gát lényegesen csökkentsük, úgyhogy az eddigi 22 m/m vastagság helyett megelé­gedhetünk 13 m/m deszkavastagsággal, ami mintegy 40%-os famegtakarításnak 35 felel meg. A találmány lényege az, hogy több egy­más mellé sorakoztatott parkettadeszkát, ezeknek alsó lapjába süllyesztett és külső lapjukon a parkettadeszkák alsó síkjával 40 egybeeső alámetszett, célszerűen fecske­fark-keresztmetszetű harántlécek fognak össze, amelyek a parkettadeszkákat, ill. ezeknek rostirányát derék- vagy hegyes­szög alatt keresztezik. A mellékelt rajznak 3 ábrája mutatja 45 a találmány szerinti parketta egy példa­képem megoldási alakjának távlati képét. 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala szerinti, az 5. ábra pedig a 3. ábra 5—5 vonala sze­rinti metszet, 50 6. ábra egy más megoldási alak alap­rajza. Amint ezt a 3. ábra mutatja, több (1, 1) parkettadeszka van a rostok irányába eső, vagyis hosszoldalával egymás mellé 55 sorakoztatva. A parkettadeszkák alsó oldalába vágott fecskefark keresztmet­szetű hornyokba az ugyancsak fecskefark keresztmetszetű (8) lécek vannak mé­lyítve,' amelyeknek külső (9) lapja egybe- 60 esik a parkettadeszkák (10) alsó síkjával. Az egyes (1) parkettadeszkák egymás­sal horony- és léckapcsolat révén lehetnek kapcsolva, amire azonban feltétlen szük­ség nincs. Az egyes parkettadeszkákat 65 célszerűen egymáshoz és a (8) kapcsoló­lécekhez enyvezzük. Az így, több par­kettadeszkából alkotott nagyobb lemeze­ket az (1) parkettadeszkák homlokvégein, a (2) hornyokon keresztül, a parkettadesz- 70 káknak rcstirányú szélein pedig a (2a) kapcsolóhorfeyoknak azon részeiben sze­gezzük fel, amelyek a (8) kapesolóléeek­ben fekszenek. A szegezés tehát minden­képien a homlokfában történik úgy, hogy 75 á horonyt határoló farészek lehasadásától akkor sem kell tartani, ha ezek a farészek igen kis vastagságúak. Ennélfogva tehát a kapcsolóhornyokat alulról határoló bor­dák vastagságát lényegesen, mintegy fe- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom