105749. lajstromszámú szabadalom • Kartoték berendezés

ben levő lapélek a szekrényfaltól (x) tá­volságban vannak és az alcsoportok az (I, II, III, IV, V) bevágásokkal vannak ellátva, amelyeknek az (I1 —V1 ) menesz-5 tők felelnek meg. Az egyes lapok alsó élein két sorozatú (1—5) emelőnyelvek vannak, melyek eltolás után az (l1 —51 ) emelőbillentyűk fölé kerülhetnek. A há­rom falban továbbá (Wl, Ll, Sl) gyüjtő-10 billentyűk vannak elrendezve teljes cso­portok mozgatására. E három kiválasztó berendezés révén a legkülönbözőbb egyenkinti vagy esopov­tonkinti kiválasztások a legegyszerűbb 15 módon eszközölhetők. A munkamenet a következő: I. Egyenkénti kiválasztás. A főcsoportok egyik menesztőjének, pl. a (cl) menesztönek, billentyűnyomás ré-20 vén való eltolásával e csoport valamennyi lapja az, (l1 —51 ) emelőbillentyűk kettős sorozata fölé kerül. Az egyik baloldali, pl. a (IV1 ) billentyűrúd eltolásával valameny­nyi alcsoport ismét az eredeti helyzetbe 25 kerül vissza, csak a (c) főcsoportnak a (IV) bevágással ellátott alcsoportja ma­rad az emelőbillentyűk kettős sorozata fe­lett. Ekkor az egyik, pl. az (l1 ) emelő­billentyű felemelése által a (c) főcsoport 30 (IV) alcsoportjának egyik lapja kiválaszt­ható. II. Alcsoportonkénti kiválasztás. Ez esetben az (l1 ) emelőbillentyű helyett az (Sl) gyüjtőbillentyűrudat működtetve, 35 a (c) főcsoportnak kívánt (IV) alcsoport­ját emeljük fel. III. Főcsoportonkénti kiválasztás. A (cl) főcsoport-billentyű benyomása után ez az egész csoport az (Sl) gyüjtő-40 billentyű révén megemelhető-IV. Kombinált kiválasztások. Több főcsoportbillentyű benyomásával különböző főcsoportok azonos alcsoport­jai hozhatók az emelőbillentyűk kettős 45 sorozata íölé és a (Wl) gyüjtőbillentyű be­nyomásával valamennyi főcsoport. Cél­irányos billentyűkezeléssel tetszésszerinti főcsoportok különböző alcsoportjainak azonos egyeslapjai választható ki. 50 A feldolgozott lapok az (Sl) gyüjtőbil­lentyű révén közösen ismét az alsó hely­zetbe és a baloldali (Ll) gyüjtőbillentyű révén közösen az alaphelyzetbe tolhatók vissza. Az ily módon létesíthető kiválasztási le- 55 hetőségek száma megfelel az egyes gyűjtő­csoportok kiválasztó billentyűi, ill. me­nesztői számos szorzatának. Emellett még az is lehetséges, hogy a lapok felső szélét is bevonjuk a kiválasztási műveletbe, lo- 60 vasoknak feltűzésé útján. Némely esetben kívánatos lehet, előre meghatározott lapokat, melyekre szükség nincs, alapállásukban mechanikai úton fogvatartani. E célból a 2. ábra szerint a 65 lapok oldalsó (a, b, c) nyelvein (rl, r2, r3) bevágások vannak, melyekbe (ol, o2, o3) reteszelőlécek illeszkednek, melyek pl. az (al, bl, cl) menesztőkkel úgy lehet­nek összekötve, hogy csak a hozzájuk tar- 70 tozó menesztőkkel mozgatandó lapok (a, b, c) nyelveinek bevágásait teszik sza­baddá, tehát a többi lap fogva marad. A 3. lábra szerinti kiviteli példánál mind­egyik lap a másik élnek az (a, b, c) oldal- 75 nyelvekkel szemben fekvő helyén (a2, b2, c2) bevágásos. Továbbá mindegyik (al, bl, cl) menesztő egy-egy szemközt fekvő (a3, b3, c3) menesztő vei akként van összekap­csolva, hogy mindkettő egyidejűleg mo- 80 zog a szekrénybe befelé. Ennélfogva csak azok a lapok tolhatók el, melyeknek me­nesztőjét nyomjuk, mert valamennyi többi lapot az egyidejűleg eltolódó ellen­menesztő az alapállásban visszatartja. 85 A 4. ábra a találmány szerinti kiképe­zett kartokék távlati képe. A mellső falon láthatók az oldalsó meneszt ők és a kettős­sorozatú emelőrudak (Zl, Z2, Z3) kivá­lasztóbillentyűi és a gyüjtőbillentyű-rudak 90 (W, L, S) gyüjtőbillentyűi. Szabadalmi igények: 1. Kartoték, melyben a kártyák egyik ol­daléle, valamint alsó éle nem ér a szekrényfalig és a kártyák két egybe- 95 szögelő éléből kiválasztó nyelvek nyúl­nak ki, a szekrény pedig az oldalsó nyelveket eltoló (al, bl, cl), továbbá az eltolt kártyák alsó nyelveit megemelő (l1 2\ 31 ) billentyűs rudakkal van fel- 100 szerelve, azzal jellemezve, hogy az ol­dalsó nyelveket eltoló rudak a hozzá­juk tartozó nyelvekbe kapaszkodó (ol, o2, o3) reteszekkel kapcsolatosak. 2. Az 1. igényben védett kartoték kiviteli 105 alakja, azzal jellemezve, hogy a kár­tyák oldalsó nyelvével szemközti oldal­élből egy-egy a nyelv hosszával egyenlő mélységű (I, II, III) darab van ki­vágva, a nyelv szintjétől eltérő magas- 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom