105745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kormányozható szárazföldi jármű hajtómotorjának vezérlésére

az (u) beugrórugó holtponti helyzetén is­mét áthalad és utánna a (v) beugrókapeso­lót lökésszerűen zárja, még mielőtt a többi részek új szélső helyzeteiket elérték 5 volna. A (w) zárókilincs, melyet az (x) rugó az (r) kilincskeréknek szorít, meg­akadályozza, hogy az (o) mágnes magjá­nak visszatérésekor a (t) rugó a (d) kap­csolóhengert és az (r) kilincskereket kezdő 10 helyzetükbe vissza forgassa. Az, ismerte­tett munkafolyamat, mely alatt a (d) kap­csolóhenger fokról-fokra tovább kapcsoló­dik, mindaddig ismétlődik, míg a (d) kap­csolóhenger (VII.) záróhelyzetét elérte, 15 mivel ebben a kapcsolóhenger az (f) áram­hozzávezetést az (i) segédvezetékkel már nem kapcsolja. Az (o) mágnescséve tehát végleg árammentes marad. A motor áramkörébe a (g) áramrelaist 20 iktatjuk, mely túlnagy áramerősségnél az Ü) segódáramkört az (m) érintkezőknél megszakítja és ezzel megakadályozza, hogy a (d) kapcsolóhenger túl gyorsan forog­jon és a (c) indítóellenállásokat túl gyor-25 san kapcsolja le, ami a motoráramnak és a. járműsebességnek túl gyors növekedé­sét okozná. Az (m) érintkezők megszakí­tása folytán az (o) villanydelej mind­addig árammentes marad és az (r) ki-30 lincskerék és (d) kapcsolóhenger ön­működő továbbkapcsolása mindaddig szü­netel, míg a motoráram megengedhető mértékig sülyed. A (g) áramrelaist, az 1. ábra szerinti 35 megoldástól eltérően, oly mágnestekercse­léssel helyettesíthetnők. amely az (o) mágnesesévé vei együttesen hat e cséve magjára és a motor áramkörébe van ik­tatva, miért is a mágnesmagnak mozgása 40 a motoráram erősségétől is függ. Eddig feltételeztük, hogy a (p) lábító a (lerajzolt lenyomott helyzetben van. Ha a lábitót kissé felszabadítjuk, akkor minde­nek előtt az (i) segédáramkör a (k) érint-45 kezőknél megszakad, az (o) mágnesteker­eselós ismét árainmentessé válik és a (d) kaPcsolóhenger az (I—VII) kapcsolási állá­sok valamelyikén megmarad. Az (a) mo­tor ekkor állandó erősségű áramot kap és 50 a menetsebesség, ha a menetellenállás, vagyis a pályaellenállás állandó, ugyan­csak változatlan marad. Ilykép bármely menetsebességet igen kényelmesen betart­hatjuk. 55 A jármű megállításakor a lábitót telje­sen felszabadítjuk, amikor is azt azután az (y) rugó nyugalmi helyzetébe vissza­hozza. Ekkor a lábítónak (1) orra (2. ábra) a (2) kilincskarnak ütközik és azt a (3) rugó ellenéiben az. óramutató jár ássál ellen- 60 tétesen elforgatja. A (2) kilincskarhoz csuklózott villás (4) rúd oldalirányban el­tolódik és a (7) továbbítókilincsnek a (4) rúd (5) villájában vezetett (6) csapja a (7) kilincset az (r) kilincskerékből kikap- 65 csolja. A kilincskereket azonban a (w) kilincs mindaddig rögzíti, míg a (2) ki­iincsemelőnek (8) orra a (w) zárókilincs­nek nem nyomódik és azt az (r) kilincs­kerékből szintén kikapcsolja. A (t) rugó 70 (1 ábra) csakis ekkor húzza vissza az (r) kilincskereket és vele együtt a (d) kap CRolóhengert kezdő helyzetébe. A 2—3. ábráknál feltételeztük, hogy az 1. ábra szerinti (o) mágnest a (9) tengely 75 körül elforgó mágnes alkotja. E forgó­mágnes a rajzon nem láható, hanem csakis a mágnesnek (10) fedőtárcsáját lát­hatjuk, amelyhez a (7) kapcsolókilincset forgathatóan erősítjük. Ha a (10) tárcsa 80 az óramutatójárással ellentétesen forog, akkor a (7) kapc-'oló'kilincs (3. ábra) az (r) kilincskereket és vele együtt a (d) kap­csolóhengert (1. ábra) magával viszi. A 3. ábrán látható többi alkatrész, különösen a 85 (v) beugrókapcsoló, melynek rugóját egyik végével a (10) tárcsához erősítjük, ugyan­úgy működik, miként azt az 1. és 2. ábrák­kal kapcsolatban láttuk. A találmánynak lényegét nem befolyá- 90 solja az, ha a (d) kapcsolóhengert és (r) kilincskereket nem villanydelejesen, ha­nem elektropneumatikusan vagy egyébb módon hajtjuk meg. Az új berendezés nem csak villamos- 95 hajtású felsővezetékes társaskocsikra, ha­nem egyébb kormányozható járművekre, pl. akkumulátoros járművekre is al­kalmas. Szabadalmi igények: 100 1. Berendezés kormányozható szárazföldi jármű hajtómotorjának vezérlésére, melynél a hajtómotorba vezetett ener­gia mennyiségét a kocsivezető vezé­relte szerven kívül önműködő szervek 105 is befolyásolják, jellemezve annak a kapcsolóhengerét önműködően fokoza­tosan meghajtó villanydelejjel, előnyö­sen forgómágnessel, valamint e forgó­mágnes tápláló segédáramkörébe ikta- no tott, lábbal vezérelt kapcsolóval. 2. Az 1. igény szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve szélső helyzetei előtt önműködően be- és kikapcsolódó és a kapcsolóhengerhez kilincsművel kap- 115 csolt forgómágnessel, jellemezve to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom