105745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kormányozható szárazföldi jármű hajtómotorjának vezérlésére
Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105745. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Berendezés kormányozható szárazföldi jármű hajtómotorjának vezérlésére. Aktiengesellschaft Brown Boveri & Cie cég' Baden. A bejelentés napja 1930. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 9-ike. Szárazföldi kormányozható járműveknek, pl. felsővezetékes villamos társaskocsiknak (omnibusz) motorjait igen gyakran oly kapcsolóhengerrel vezéreljük, 5 melyet villamosan vagy elektropneumatikusan fokozatosan (lépcsőzetesen) hajtunk meg. A kapcsolóhenger fokozatos tovább kapcsolását lábítóval szabályozzuk, amely a villamos vagy pneumatikus erőszolgál-10 tatásokat befolyásolja és amely lábítót minden egyes kapcsolásnál, minden egyes fokozatnak megfelelően le kell nyomni. Ilykép a kocsivezető a lábítót különösen indításkor és megálláskor csaknem állan-15 dóan működteti. Célunk az, hogy a kocsivezető figyelmét első sorban a jármű kormányzásának szentelje, amit igen megnehezít az, hogy a kormányzással egyidejűleg a lábítót is működtetnie kell. 20 Fenti hátrányt gyakorlatilag teljesen elkerüljük azzal, hogy jelen találmány szerint a jármű hajtómotorjának erőszolgáltatását nemcsak a kocsivezető által vezérelt szerv, hanem önműködően ható és 25 az erőszolgáltatást szabályozó szervek is befolyásolják. • A rajz a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakját, főképen villamos hajtású, felső vezetékes társaskocsik hajtó-30 motorjának vezérlésére szemlélteti. Az 1. ábra a kapcsolási elrendezést, a 2. ábra annak részleteit nagyobb léptékben, nevezetesen a motorkapcsoló-hengernek kilincsművét a lábítóval, a 35 3. ábra a 2. ábra szerinti elrendezést mellső fedőlappal és lábító nélkül tünteti fel. Az 1. ábrán látjuk a járművet hajtó (a) villanymotort, annak (b) mágnestekercse-40 lését, (c) indítóellenállását, (d) kapcsolóhengerét, az (f) áramhozzávezetést, a motor áramkörébe iktatott és az áramerősséggel befolyásolt (g) relaist és a földelt (h) áramelvezetóst. Látjuk továbbá az (i) segédvezetéket, amelybe a (k, m, n) kap- 45 csolóérintkezőket és az (o) villanydelejesévét iktatjuk. A helytálló (q) forgáscsap körül a (p) lábító lenghet ki, míg a (d) kapcsolóhengert az (r) kilincskerék hajtja. Ha feltételezzük, hogy a (d) kapcsoló- 50 henger az (I) helyzetben van és az (m, n) érintkezők a berajzolt áthidalóhelyzetben vannak, akkor a (p) lábító lenyomásával a (k) érintkezőket is áthidaljuk, amikor az (i) segédvezetékben következő úton ke- 55. ring áram: (f) áramhozzávezetés, (d) kapcsolóhenger, (i) segédvezeték, (k) lábítóérintkezők, (m) kapcsolódelej érintkezők, (n) kapcsolódelej érintkezők, (o) delejeséve, (h) áramelvezetés. Az (o) villany- 60 delej az (s) rugó ellenállását legyőzve, magját lehúzza, az (r) kilincskereket a (t) rugó ellenében egy foggal elforgatja és ezzel a kilincskerékkel kapcsolt (d) kapcsolóhengert is egy fokozattal az óra- 65 mutató járásával ellentétesen elforgatja. Egyidejűleg az (o) villanydelejnek mozgékony magja az (u) beugrórugónak egyik végét, melyet e villanydelej magjához erősítünk, holtponti helyzetén túl lefelé moz- 70 gatja, amiáltal ez (u) rugónak a beugró (v) kapcsolón nyugvó másik vége az (n) érintkezőket lökésszerűen szétkapcsolja és pedig még mielőtt az (o) delejnek magja legmélyebb végső helyzetét elérte volna. 75 Mivel ezáltal az (o) mágnescséve ismét árammentessé válik, az (s) rugó és vele együtt az (o) mágnesnek magja, valamint az (u) beugrórugó a rajzon feltüntetett kezdőhelya^.teikbe térnek vissza. Eközben 80