105739. lajstromszámú szabadalom • Kerékpártámasz

MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 1057.39. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Kerékpártámasz. Kiss Jenő mechanikus 55% és Szendrey Mária magánzónő 45% tulajdoni részben Szombathely. A bejelentés napja 1931. évi november hó 28-ika. A szabadalom tárgya kerékpártámasz, mely az ismert kerékpártámaszoktál' egys'zerü szerkezetével, kis méretével, könnyű alkalmazhatóságával, megbízhatóságával 5 és könnyű kezelhetőségével tér el. A rajzon a kerékpártámasznak egyik példaképeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféleképen el is térhetünk. Az 10 1. és 2. ábrák a kerékpárra szerelt kerékpártámaszt, használati és használlaton-Wvüli helyzetében, a 3—4. ábrák az 1—2. ábráknak megfelelő részleteket nagyobb léptékben, ugyancsak 15 kétféle munkahelyzetben, távlatilag mutatnak. A kerékpártámasz villa-alakú (g) llábpárból áll, melyet a (b) tartóhoz vízszintes (h) csap körül elforgathatóan erősítünk, 20 inig a (b) tartót a vízszintes, hátső kerékpár-villának a hátsó kerék és a hajtókarcsapágy közötti (i) részéhez erősítjük. A (b) tartót az (i) villához pl. azáltal erősíthetjük, hogy a (b) tartónak az (i) villla alsó 25 felét körülfogó (c') nyúlványt adunk, amelyet a villa felső feléhez simuló (c) szorítólaphoz, illetve szorítópofához (d) csavarkötéssel erősítünk. A (b) tartót a kerékpárvillához bármely más ismert módon is 80 erősíthetjük. A (g) támasztólábpárhoz jobbról-balról egy-egy (e, e) húzórugó kapcsolódik, melyet másik végével a (h) forgásosaphoz képest körhagyóan, a (b) tartó (f) csapjaihoz úgy 35 erősítünk, hogy az (e) rugók a (g) támaszt úgy használati, valamint basználKat önki vüli helyzetében megtartsák. A használaton-kívüli helyzetben (2. és 4. ábrák) az (e) rugók a (g) támasz szárait a (b) tartó (g) ütközőnyúlványainak szorítják, míg a 40 használati helyzetben (e) rugók a támasz szárait a (b) tartó hátsó (j) falának szorítják. (1. és 3. ábrák). Ezt úgy érjüfk el, hogy az (e) rugóknak (f, 1) támadási pontjait a (h) forgácscsaphoz képest úgy vá- 45 lasztjúk meg, hogy a támasznak két szélső helyzetében az (e) rugóknak a (h) forgáscsap körüli forgató nyomatéka ellentétes legyen. A rugók végeit egyfelől a (b) tartó (f) csapnyúlványaiba, másfelől a támasz 50 (1) csapnyúlványaiba akasztjuk, de természetesen a rugókat támadási pontjaikhoz bármely más módon is kapcsolhatjuk. Villlágos, hogy a támasz egyik szélső helyizetéből másik szélső helyzetébe való elfor- 55 dítása közben az (e) rugók megfeszülnek, sízélső helyzeteikben pedig ellazulnak, bár a rugókat oly hosszúra vesszük, hogy a támasz szélső helyzeteiben is kezdő-fesziiltségük legyen. 60 A támasznak 1. és 3. ábrák szerinti használati helyzetében a támaiszít alkotó (g) lábpár villa-alakban szétágazó végeivel az úttesten nyugszik^ és a kerékpár feldülését megakadályozza. Ha a kerékpárt előre- 65 toljuk, úgy a támasz önműködően a 2. és 4. ábrák szerinti használaton-kívüli helyzetébe ugrik, melyben a támasz villaszárai' a hátsó kereket közrefogják. A támaszt használati helyzetébe úgy hozzuik, hogy 70 kezünkkel, vagy lábunkkal a 2. ábra szerinti helyzetből az 1. ábra szerinti helyzetbe fordítjuk. A (b) tartó vízszintes keresztmetszetében, előnyösen U-alakú, mikoris a támasz használati helyzetében az 75 IJ-keresztmetszet alkotta természetes (j) középfalnak és ütközőnek támaszkodik, míg a támaszt használaton-lkívüli helyze-