105738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos kábelek gyártására

dáridó problémának nehézségei is kitűn­nek. A feszültség szabályozására a kábel­gyártásnak nincs más eszköze, mint a le-5 fejtő csévék fékjeinek meghúzása, vagy meglazítása. Ezeket a fékeket ugyan a le­hető legnagyobb pontossággal szabályoz­zák, de ezzel az intézkedéssel a probléma nem oldható meg kielégítően, mert ennek 10 a módszernek alapvető hibái vannak. Ezek a hibák a következők: 1. A vezetőben fellépő feszültség foly­tonos változásoknak vari alávetve, melyek részben szakaszosak a csévefékek szabá-15 lyozása révén kifejtett hatás rendszeréből folyó okokból, de függetlenek a fék ható­erejétől. Ezek a változások bizonyos ha­tárok közé szoríthatók, de nem szabályoz­zák őket oly mértékben, hogy a két veze-20 vőben ne nyilvánuljon meg eltérés. Ez ok­ból a IY. alatti feltétel sohasem lesz tel­jesíthető. 2. Miután a csévefékek beállítása sem nem mérhető, sem nem szabályozható 25 kellő pontossággal, a két féknek ható­ereje csak bizonyos megközelítéssel lesz egyforma. Az eredmény mindig bizony­talan lesz, ha a két feszültség többé-ke­vésbé különböző és a tényleges különbség 30 csak a kész kábelen eszközölt méréssel ál­lapítható meg, tehát olyankor, amikor a kapott eredményeket többé nem lehet meg­változtatni. A találmány e hibáknak kiküszöbölését 35 célozza és ezt oly fékek használatával éri el, amelyek az összesodra ndó vezeté­kekre közvetlen hatást fejtenek ki. A szükséges feszültségek a fékeknek a veze­tők előrehaladásával szemben támasztott 40 ellenállásából adódnak ki. Ezek a közvetlenül ható fékek elsősor­ban frikciós fékek lehetnek, ahol is a sza­bályozás fékpofák, vagy fékszalagok hoz­zászorításával történik. Ily fékeknél a ve-45 zetőkben fellépő feszültségek csak a fé­kező erővel változnak. Ez az erő függ a súrlódási tényezőtől, mely viszont külön­böző tényezőktől függ. melyeknek indi­rekt hatására a vezetőben fellépő feszült-50 sóg változó lesz. A találmánnyal kapcsolatban u. n. de­formációs, azaz oly féket is használha­tunk, amelynek ható fékező ereje ama el­lenállástól függ, amelyet a szigetelt vezető 55 saját deformációja, pl. meghajlítása elle­nében kifejt. E célból a szigetelt (F) ve­zetőt (1. ábra) több hornyolt (P) tárcsa kö­zött oly módon vezetjük át, hogy az a (P) tárcsák kerületét csak részben fogja körül úgy, hogy átvonulása közben hullámala- 60 ko*: vesz fel. Deformációs fékekkel szigetelt vezetők vagy a telefonkábelek gyártásánál hasz­nált vezetőpárokkal kapcsolatban végzett kísérletek azt mutatták, hogy néhány tár- 65 csávái több kg. feszültséget lehet kifejteni és hogy a kitűzött cél eléréséhez szüksé­ges deformációk nem hagynak nyomot sem a vezetőkön, sem szigetelésükön. Adott sodrógépnél és adott vezetőnél a 70 feszültség, mint valamennyi direkthatású féknél, csupán az aktív fékező erőtől, ez utóbbi pedig csupán a tárcsák helyzetétől függ. Ha ezeknek helyzetét tetszőleges módon, pl. csavarokkal, fogazott tárcsák 75 kai rögzítjük, akkor a tárcsák helyzete és ezzel együtt a feszültségek értéke is változatlan marad. A fék négy (1, 2, 3, 4) tárcsából állhat (2. ábra). Ezek közül kettő, az első és az gg utolsó, fix tengelyre szerelt, míg a másik kettő az (5) tárcsán rendezhető el, mely a végnélküli (7) csavar segélyével a (6) ten­gely körül elforgatható, úgy hogy a defor­máció mértéke változtatható. A végnél- 85 leüli csavar és a tárcsa helyzetének szabá­lyozására beosztásokat használunk, még pedig a (7) csavaron 100° osztást, az (5) tár­csán pedig 60° osztást rendezünk el. A 0-helyzetek a nemdeformált vezetőnek íe- 90 lelnek meg, amikor is az (1, 2, 3) és (4) tárcsák az (F) vezetéket csupán érintik, de nem deformálják. A deformáció növe­lése céljából az (5) tárcsát a (8) kézikerék­kel annyira elforgatjuk, mig elforgást 95 olvasunk le a csavar beosztáson. Az (5) tárcsa helyzete ily módon l,8'-nyi pontos­sággal határozható meg. Két vagy több, hasonló vagy azonos szerkezetű, precíziós szerkezetek pontosságával szerkesztett fé- 100 ket úgy igazíthatunk be, hogy pontosan egyforma deformációt fejtsenek ki. Ilyfajta deformációs fékek, szabatossá­guk és rendkívüli stabilitásuk folytán, nem csupán egyforma deformációkra ál- 105 líthatók be, hanem egyforma feszültsé­gekre, azaz egyforma hosszúságokra. Ez a beállítás a találmánynak fontos része, amelyet alább ismertetünk. Először is a két féket nagyjában a kí- no vánt feszültségnek megfelelő deformá­cióra állítjuk be és a gyártandó vezető­párból próbadarabot készítünk, majd a próbapár két ágát szétsodorjuk és az ágak hosszát összehasonlítjuk. Ha az ágak 115 hosszfisága, a gép vagy a fékek tökéletlen sége folytán különböző, akkor az egyik vagy másik fék beállítását, az ághosszak

Next

/
Oldalképek
Tartalom