105725. lajstromszámú szabadalom • Kitérést, illetve elhajlást jelző készülék
részek a (C) rotorra viszik át. A levegőnek a (C4) szárnyakra kifejtett hatása folytán azonban a rotort visszatartó és fékező erő létesül, melynek következtében a 5 rotor kisebb sebességgel forog, mint az orsó. Viszont az (A) orsó szögelfordulásánál a rotor nem kénytelen az orsó szögelfordulását haladéktalanul követni, hanem a rotor tengelye a csapágy középpontja 10 körül és az orsó tengelyéhez viszonylagosan elfordul és ezáltal az (A) orsónak szöigell'ordulását, ill. elhajlását jelzi ama testhez képest, melyre fel van szerelve. A rotort célszerűen két szétválasztható 15 <(D, Dl) rész alkotta tok burkolja, mely (D, Dl) részek az (Al) gömbcsapággyal koncentrikus gömbalakká egészítik ki egymást. A tok és a (C4) szárnyak méretei olyanok, hogy a szárnyak kerülete a (D, 20 Dl) tok belső falával közvetlenül szomszédos. A (D) tok egyik oldalán az orsónak (B) csapágya van megerősítve; a levegő célszerűen a tüilszerű anyaggal fedeitt (E) nyílásokon áramlik a tokba. Az 25 (A) oiisó vége a (B) csapágy végén túlnyúlik, a (D) tok külső oldalárai A rajzon látható elrendezésnél az orsó eme végén (F) haijtókúpkeirék van, mely a.z (FI) kúpkerékkel kapcsolódik. Az (FI) kúpkere-30 keit a (D) tokhoz megfelelő módon csatlakozó (J) tokban megerősített (F2) csapágyban forgathatóan ágyazott tengely vége hordozza. A (FI) kúpkerék pl. hajlékony tengellyel, tetszőleges erőforrásból 35 hajtható meg, úgyhogy az (A) orsó kallő sebességgel forog. A külső toknak az (A) orsótól és annak csapágyától elforduló (Dl) részének cső-, ill. bairangailakú (D2) toldata van, msly-40 nek (D3) része kúpalakú. E kúp csúcsa az (A) orsó tengelyébe és pedig célszerűen az (Al) gömbosapágy középpontjának szomszédságába esik. A kúpalakú nyúlvány száját a,z ablakot alkotó (H) üveg-45 lap zárja el, amelyen helymegadó jelek, pl. a 8. ábrán szemléltetett (Hl) kereszt látható. A csőailiakú (D2) nyúlványon célszerűen tüillsízerű anyaggal fedett (D4) nyílások vannak, melyeiken át levegő ára-50 moilbait a tokba. A rotoragynak osészealaikú (C3) részén (J) kar van szilárdan felerősítve, mely a (Cl) rotontáircsa síkjára merőleges, tehát a rotor tengelyében fekszik. E karnak külső, célszerűen ru-55 Kalmás (Jl) részének végén, vagy végének közeliében kis (J2) görgő van. Ha az (A) orsó szögelmozdulása akkora, hogy a rotor tengelye a toknyúlvány (D3) kúpos részének méreted vei megbatározott korlátokon túl hajlik el, a (J, Jl) kar végén 60* lévő (J2) göirgő a (D3) kúpos résszel érintkezésbe kerül és meggátolja a rotor megsérülését. A (Jl) kar külső vége, vagy a (J2) görgő a (H) ablak (Hl) jelével együttműködik (8. ábra) és a rotor teinge- 65-lyáneik az (A) orsó tengelyéhez viszonylagos elfordulását jelzi. A tóik két (D, Dl) részién lényegében sugárirányú kiszögelő (D5) karimák vannak, melyek a (D6) távolságtartóik közbe- 70 iktatásával összeerősíithetők, úgyhogy a levegő a fennmaradó nyíláson át kiáramiolhiat a tokbóil. A rotor tengelyének OS orsónak gyors visszaállítására., valamint — ha kivárna- 75-tos — a rotor tengelyének elhajlása után, eredeti helyzeitébe való pontos visszaállítására, az 1. ábra szerinti elrendezés alkalmas. Az (A) orsó közepén áthaladó furatban csúsztatható (K) rúd van. Az orsó 80. furatának vége az (Al) gömbcsapágy falában fekszik és a (K) rúdnak ezz©l szomszédos vége le vain gömbölyítve. Ha a (K) rúd külső végére nyomást fejtünk ki, annak belső legömbölyített vége a ro- 85. torhordozta (C3) csapágyrész belső felületével kerüli érintkezésbe; einnek az a következménye, hogy a rotor tengelye elhajlása után gyorsain visszatér eredeti, aziaz az (A) orsó tengelyévéil lényegében feda- 90. ződő helyzetébe. A (K) rúd sok félek éppen helyezhető el, úgyhogy ezt a nyomást kifejthessük, még pedig akkor, amikor szükséges. A szemléltetett elrendezésnél a rúd külső végén gyűrűs vagy karimás (KI) 95 hüvely van. E karima és az (A) orsó szomszédos vége vagy rajta elrendezett rész között (K2) spirálrugó foglal helyet, melynek az a törekvése, hogy a (K) rúd belső végét a rotor hordozta (C3) csap- 100 ágyrésztol elhúzza. A (G) toknak a (K) orsó külső végével szemben fekvő falában (Gl) kamra van, melynek belső oldalát a központos (G3) nyúlványt vivő rugalmas (G2) diafragmia alkotja. A (G3) nyúlvány 105-gömbölyű vége a (K) rúd, vagy e rúd külső végén lévő (KI) karimás hüveiljr külső oldalán fekszik. A (Gl) kamrából a (G4) eső vezet ki, mely éppen úgy, mint a (Gl) ikamna valamely közeggel, pl. leve- 110-gővel vagy olajjal van töltve. Ha pl. nyomógombos készülékkel a (G2) diafragmáira nyomáisit gyakorolunk, akkor az a (K) rudat befelé nyomja és enneik legömbölyített végét a rotor hordozta (C3) csap- 115-ágyrészhez szorítja. A nyomás megszűntével a (K2) rugó a (K) rudat isme* visszahúzza.