105701. lajstromszámú szabadalom • Parabolikus kábelű és merevítő rácsszerkezettel ellátott függő híd

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105*701. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. !ho Parabolikus kábelű és merevítő rácsszerkezettel ellátott függő híd. Baticle Lajos Orbán Edg-ár Antonin mérnök Páris. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 28-ika. Az ú. m. parabolikus kábelű függő hidaknál a mozgó terhelés okozta, tekintélyes deformációt szükségessé teszik, hogy a hidpályához merevítő rácsszerkezeteket 5 kössünk. A találmány olyan elrendezés, amely egyrészt csökkenti a kábelek deformációját, másrészt a merevítő gerendákban vagy vasszerkezeteikben igein nagy megtakarítással jár. 10 A találmány lényege abban van, hogy a hid mindkét oldalán — vagyis a folyásirányban fent iill. leint — a főkábeleknek a pillérekkel szomszédos részeit a pillérekkel összekötjük, még pedig olyan kötelek 15 segélyével, amelyeket egyfelől a kábelhez, másfelől a pillérhez rögzítünk oly pontban, amely a kábelnek a pillérhez való támaszkodása szomszédságában, lehető mélyein fekszik. 20 A főkábelakmeik köteleikkel való e megerősítését együtt alkalmazhatjuk a hídpályát \ a pillérrel összekötő és szomszédságában levő, folytatólagos kötéilzettel. A csatolt rajz a találmány magyarázó 25 ábráját és két kiviteli képét szemlélteti. Az 1. ábria függő hidat szemléltet vázlatosam, amelyről a pálya-merevítő gerendákat ül. rácsszerkezeiteket elhagytuk. Világos, hogy amiikor a kábel valamelyik 30 M-pontjára P-erő hat, a kábel a BM1

!'/ alakot (szaggatott vonal) veszi fel, amely alak a kábel eredeti, terheletlen vonalát Q-ponitbam metsai. Ha már most a BQ kábelszakaszt a pillér valamely (b) pontjá-35 ból kiinduló bH°, bH1

, . . . bHn kötelekkel rögzítjük, a kábel felvett M-pontjának mindkét oldalán levő és a P-erő hatására helyülklet választani igyekvő" részeiknek deformációja erősen csökken. Ilyen bH°, bH1

, . . . bHn köteleket, természete- 40 sen, mindkét hidvégen alkalmazunk. A számításokból kitűnik, hogy a hid feszjtávolsiágának egyik felében alkalmazott, minden terhelésnél a kábel, az ellenkező oldalon, a nyílás harmadáig, felemel- 45 kedig. Eminek folytán, ha a találmány szerinti kötéIzetet alkalmazzuk a kábel ama részén, amely a fesztávoiság harmadának felel meg, úgy a merevítő-gerenda vagy rácsszerkezet támaszpontjai közti távolság 50 ugyanennyivel csökkenthető. A kötélzet hatályosságát még azzal is növelhetjük, ha a bHo . . . bHn köteleknek akkora előfeszültséget adunk, hogy a főikáhedt lesüllyeszteni igyekvő terhelés 55 hatása alatt a főkábel lesüllyedő részében fellépett feszültség-osökikenés (vagyis az a nyomó erő, amely akkor lépne fel, ha a köteleket merev, támasztó-rácsrúdakkal helyettesítemőik) kisebb legyen, mint az 60 említett előfeszültsóg. Ilyen viszonyok között a kábelnek a bHo . . . bHn kötélhez erősített részei, a kötelekkel együtt, valóságos merev, háromszögű konzolt alkotnak és csak a pálya középső harmadát, meig a 65 kötelek bekötési pontjai közötti közöket kell merevítő rácsszerkezettel vagy gerendával ellátnunk. E rendszer gazdaságos volta nyilvánvaló, ha szemügyre vesszük, hogy a szük- 70 ségesisé váló, merevítő-ráesszerikezet — gyakorlatilag — lapos saruikon nyugvó körülbelül akkora egyenes rúddal lesz ekvivalens, amelynek fesztávolsága a hid valóságos fesztávolságikiak körülbelül egy 75 harmada és egy negyede között van. A csatolt rajz 2. ábrája vázlatosam mutatja a találmány alkalmazását a merevítő szerkezetes, függő hidon, amelynél a