105661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas forrpontú szénhidrogének hidrogénezéssel való lebontására

• E rajzok közül az 1. ábra szilícium (azaz molibdén-szili­ciumkeverék) görbéjét mutatja, ha ala­csonyabb hőmérsékletű kátrányt dolgo-5 zunk fel; a 2. ábra bór görbéjét mutatja, ha aromás olajjal dolgozunk; a 3. ábra a bór görbéjét alacsony hőmér­sékletű kátrányra vonatkoztatva és a 10 4. ábra a foszfor, litium és kalcium gör­béjét mutatja, ha alacsony hőmérsékletű kátránnyal aolgozunk. E görbékről látható, hogy a szilícium, mint előmozdító a molibdénhez vett 1:100 15 és 3.5:100, továbbá 5:100 és 8:100 atomos viszonyok között hatásos és e két esúcs­viszony között a görbében esés van, ahol az előmozdító alkalmazása kimondottan hátrányos. A foszfor görbéjének hason-20 lóan két csúcsa van, amelyek között elő­mozdító használata kedvezőtlen. A bórgörbéknél szintén két csúcs van és megjegyzendő, hogy mindkét bórgörbénél a csúcsok ugyanazon abscisszahelyzetnél 25 vannak; más szóval a második csúcs helyzete független az eljárásnál használt nyersanyagtól. Úgy találtuk, hogy az al­kalmazott hőmérséklettől is független. Ugyanezt a tüneményt tapasztaltuk 30 fizilicium és más előmozdítók esetében is mindenütt, ahol a katalizátor aktivitás­görbéjében második csúcs van. Ezért az előmozdító és molibdén vi­szonya oly esetekben, ahol a katalizátor-35 görbének második csúcsa is van, a máso­dik csúcsviszony körzetében optimális. A második csúcsviszonykörzet szilícium esetében 5—8:100, foszfor esetében 4— 4.5:100 és bór esetében 7—10:100. A csúcs-40 viszonykörzet litium és kalcium esetében 7—7.5:100, illetőleg 7.5—7.8:100. A találmány egy jellemzője, hogy elő­mozdító gyanánt egy vagy több könnyű fémet, alkaliföldfémet, metalloidot vagy 45 szilárd nem fémes elemet (azaz pl. ebben az osztályban egy vagy több a krómnál könnyebb elemet) alkalmazunk. Magától értetődik, hogy az előmozdítót vagy elemi alakban vagy pedig az előmozdító elem 50 alkalmas vegyületének, pl. redukálható oxigénvegyületének vagy szulfidjának alakjában használjuk. Továbbá két vagy több előmozdítót is alkalmazhatunk egy­idejűleg. 55 A találmány további jellemzője, hogy az eljárásnál a fent felsorolt előmozdító­kat, nevezetesen a szilíciumot, bórt, lítiu­mot, foszfort és kalciumot és ezek vegyü­leteit alkalmazzuk. Ügy találtuk, hogy az előbb említett 60 osztályok könnyű elemei, különösen a fel­sorolt előmozdítók az eljárásnál nagyon hatásosak. Ezek a molibdénkatalizátorral pontosan arányított és homogén keveré­keket adnak. Ez, mint a katalizátorakti- 65 vitás görbéiből kiolvasható, fontos, mert a görbék csúcsai nagyon hegyesek és en­nek következtében az előmozdítónak a molibdénhez való viszonyában beálló csekély pontatlanság vagy a keverék 70 csekély fokú elégtelen homogénsége már az előmozdító hatásosságának nagyfokú csökkenését vonhatja maga után. Ezzel összefüggően azt mondhatjuk, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb 75 esetben az előre megállapított optimálás viszony nagyon finom, megközelítőleg 0.1%-os (a csúcs hegye) határai között kell dolgozni, továbbá, hogy a katalizátornak és előmozdítónak pontos arányban és 80 homogénné való keverésére, jelesül a kivánt keverék alkotóelemeinek alapos őrlésére és együttes lecsapására vonat­kozó használatos módszerek általánosság­ban a pontosság fokának e finom határo- 85 kon belüli megadását nélkülözték. Ez az eset különösen akkor, amikor a katalizá­tor jelentősen nehezebb elem, mint az elő­mozdító. Ügy találtuk, hogy a következő és a ta- 90 lálmány céljaira használható katalizátor­előmozdító keverékek készítésére vonat­kozó eljárás e tekintetben a legkielégítőbb eredményeket adja. Az előmozdító elem oldható sóját kevés 95 vízben oldjuk. A kapott oldatot a molib­dénkiatalizátor finom porával pasztává keverjük. A pasztából fúvóka útján fona­lakat vagy kis darabokat alakítunk, ame­lyeket megszárítunk. E módszernél ahe- 100 lyett, hogy az előmozdító elem oldható­sóját használnánk, az előmozdító elem kolloidális szuszpenzióját vagy oldhatat­lan vegyületét is használhatjuk. Ha az előmozdító elem savas oxidot 105 képez, úgy az előbb említett módszernél ez oxidok megfelelő, pl. ammónium sója vagy pedig maga az oxid alkalmazható. Ha az előmozdító elem lúgos oxidot ké­pez, szerves sav sóját vagy nitrátját vagy 110 karbonátját alkalmazhatjuk. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha az előmozdító vízben való oldhatósága a hőmérséklet változásaival nem igen változik és ha az előmozdító maga is 115 olyan, hogy nem oldódik. Előzőleg már jeleztük, hogy a molib­dénkatalizátor hatását két vagy több elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom