105660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészsalétromból álló trágyázó anyag előállítására
ItAöYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105660. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás mészsalétromból álló trágyázóJanyag előállítására. Wolinski Károly vegyész Berlin. A bejelentés napja 1930. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 6-ika. Ismeretes, hogy mészkőnek salétromsavval mészsalétrom előállítása céljából történő szétbontásánál a szétbontáshoz használt sav egy részének lekötése nem 5 következik be. Minthogy az ilyen savanyú lúgok további feldolgozása a műszaki iparban használatos, vasból való készülékekben nem lehetséges, a még jelenlevő savat az oldási folyamat után még közöm-10 bösíteni kell. Ezen célra rendszerint égetett meszet használnak. Ily módon a lúg ugyan idegen anyagoktól mentes marad, a lúgok további feldolgozásánál azonban az a nem kívánatos jelenség lép fel, hogy 15 a mészsalétromlúg még nagymérvű hűtés mellett is csak nagyon nehezen kristályosodik. Ismeretes, hogy ammonnitrát vagy más ammoniumvegyületek segélyével, amelyeket a közömbösített nyers lúghoz 20 vagy a már töményített lúghoz szilárd alakban adunk, a kristályosodási sebesség lényegesen növelhető. Az említett adalékok révén egyidejűleg a végtermék nitrogéntartalma is emelkedik. Nem csak az 25 ammoniumsók egyedül jönnek azonban tekintetbe, hanem más izomorf sók is használhatók, amelyek mindannyian a kristályosodási sebességet lényegesen növelik. Természetesen mellőzük azokat az 30 izomorf sókat, amelyek alkatrészei a mészsalétromoldat mésztartalmával oldhatatlan, a további feldolgozásnál zavaró vegyületeket képeznek. A találmány célja az, hogy azonos mű-35 szaki eredmény mellett az eljárást egyszerűbbé tegyük, amennyiben a savanyú lúgS^ közömbösítését már előzetesen olyan bázisokkal foganatosítjuk, amelyeknek ríitrángi a mészsalétrommal nehezebben oldható és ennélfogva könnyebben kristá- 40 lyosodó kettős vegyületeket képeznek. A találmány szerint tehát a keletkezett lúg közömbösítését olyan bázikus anyagokkal foganatosítjuk, amelyek a mészsalétrommal olyan kristályosodó kettős 45 vegyületeket képeznek, melyek oldhatatlanabbak, mint a kettős vegyület egyes komponensei. A használatos égetett mész helyett tehát például maró kálit vagy ammóniát 50 használunk, mimellett az ammóniát előnyösen gázalakban vagy a közömbösített lúgban oldva használjuk. A leírás bevezető részében már említettük, hogy a mészsalétromot mészkőnek salétromsavval 55 való bontása útján állítják elő. Ez a megbontás közömbösítésnek is fogható fel. Az emellett keletkező lúg közömbösítése azonban még nem töfcéüetes és a találmány értelmében a közömbösítést még tökélete- 60 sebbé kell tenni. Ezt például úgy végezhetjük el, hogy a tartályban keletkező mészsalétromlúghoz vízben oldott ammóniát adunk. Vízszükséglet csökkentése végett azonban a tartályban keletkező mész- 65 salátromlúg egy részét lebocsáthatjuk, az ammóniát ebben a mészsalétromlúgban oldjuk ós az oldatot az oldási tartályba visszavezetjük. A mészkő az oldási tartályban van és az oldási 70 tartályba bevezetett ' salétromsav beáramlása, valamint a tartályon való átáramlása szabályozható, úgy hogy a mészkő több vagy kevesebb savval bontható meg. A kisebb-nagyobb mennyiség- 75 ben jelenlevő fölös savat az oldási folyamat befejeztével az előzőkben említett könnyen kristályosodó kettős vegyülete-