105645. lajstromszámú szabadalom • Berendezés olajok vagy más, pirogén megbontásra alkalmas folyadékok hőkezelésére, krakkolás vagy keringtető fűtőszerkezetekben való felfűtés céljára

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 105645. SZÁM. — Xl/b. (IVh/1. OSZTÁLY. Berendezés olajok vagy más, pirogén megbontásra alkalmas folyadékok hőkezelésére, krakkolás vagy keringtető fűtőszerkezetekben való felfűtés céljára. Irinyi Arnold mérnök Hamburg-. A bejelentés napja 1931. évi május hó 28-ika, Eddig kiváltképen minden oldalról hevített kígyócsöveket alkalmaztak olajoknak vagy egyéb, pirogén megbontásra alkalmas folyadékoknak hőkezelésére krak-5 kolás vagy keringtető fűtőszerkezetekben való felfűtés céljából. Az elért eredmény azonban nem volt "kielégítő, mert nem kívánatos bomlási jelenségek mutatkoztak. A találmány oly berendezésre vonatko-10 zik, mely a hibaforrásokat kiküszöböli. Ha az (A) csövet, melynek keresztmetszetét a rajz 1. ábrája szemlélteti, egész külső felületén a hevítőközeg áramolja körül, akkor a cső belsejében — még ak-15 kor is, amikor oly nyomást alkalmazunk, amelynél forrás nem lép fel — a felhevített olajmolekulák, mint a nyilak jelzik, felfelé áramlanak. A melegebbekké vált folyadékrészek felfelé emelkednek és (B)-20 nél gyűlnek össze. A cső tartalmának hidegebb magja az áram belsejében megtartja a helyét, ezzel ellentétben a mag szomszédos része az oldalfalak felé közeledik, hogy a molekulákat pótolja, amelyek heví-25 tés következtében a cső falazatán csúszva, felfelé vándorolnak (ott, ahol az ábrán a nyilak vannak). A cső alsó részén, a nyílvégek között (C)-nél a hevített olajrészek nem szállhat-80 nak felfelé, mert a nagy mértékben viszkózus hidegebb olajmag útjukat elzárja. Az olajáram tehát a következő. A magban változatlan, az oldalakon (ahol a nyilak Vannak) a mag burkolatá-35 ból állandóan friiss hozzááramllás a (B) felé áramlott hevített olaj pótlására, fent (B)nél összegyűlik a már felhevített olaj, amely a csőfalazat mentén vándorol, még pedig anélkül, hogy a hidegebb olajmolekulák felváltanák. Alul (C)-nél hasonló he- 40 vített olaj van, mely épp úgy viselkedik. A fönt (B)-nél és alul (C)-nél már felhevített olajok azonban, a csőre kivülről hatásos legmagasabbfokú hevítésnek állandóan alá vannak vetve, tehát végül a 45 kedvező krakkolási hőmérsékleten át kell haladniok és így, nem kívánatos módon kokszkiválasztás és gázképződés közben messzebbmenően hasadnak, felbomlanak. Ez az eddigi nem kielégítő munkaered- 50 menyeknek magyarázata. Az áramlási sebességnek azon határig való erős megnövelése, amelynél a molekulák a nyilakkal jelölt oldalakon is megtartják helyzetüket a keresztmetszetben, 55 a bajt csak növeli, mert ekkor e helyeken ugyanazon folyamatok játszódnak le, mint fent (B)-nél és alul (C)-nél. A találmány szerint e hátrányt oly módon háríthatjuk el, hogy csupán az 1. ábrán a nyilakkal 60 jelölt oldalsó falrészeket hevítjük kívülről, azonban a tüzelés a csatornák (csövek) közötti térbe nem léphet, amit a legegyszerűbben úgy érünk el, hogy a csatornákat a 2. ábra, szerint rendezzük 65 el, amennyiben az (A) csövek (csatornák) szorosan érintkeznek és ily módon a veszélyeztetett helyeken kölcsönösen elfedik és védik egymást. Erre a célra a legalkalmasabb laposra nyomott csöveket alkal- 70 mázni. Ezt a célt azonban még más módon is elérhetjük, például a 3. ábra szerint, a tűzálló (D) részek közbeiktatásával (esetleg porózus vasöntvényből), anélkül, hogy a találmány lényegét ezál- 75 tal megváltoztatnánk. Ajánlatos, ha az olajcsatornát, különösen, ha nagyobb hosszúságú, nagyobb