105637. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló gázban fekvő megszakítási hellyel

nagy mértékben fokozódik, a fényív energiafelvétele is nő. A szükséges feszült­ség tehát az áramkörben rendelkezésre álló feszültség fölé emelkedik. A fényív 5 ezért már rövidebb pályán megszakad, mint az ismert szikrafuvószerkezet alkal­mazása esetén. Azok a testek, amelyek gázok és gőzök fejlesztésével a fényívre az ionizálást 10 megszüntető módon hatnak, célszerűen szi­getelő rostanyagból készülnek; ezért a fényív behatása alatt kis molekulasúlyú gázokat fejlesztenek. Erre a célra különö­sen a „fiber" néven ismert szigetelőanyag 15 alkalmas, amely rostanyagnak ú. n. „hyd­rát-cellulóze"-anyaggá való átalakításával létesül. Mérések alapján megállapították, hogy pl. egy gramm fibernek fényívvel való szétbontásából 0 fok C és 760 mm hi-20 ganyoszlop nyomásra redukálva 750 cm3 gáz fejlődik; tehát rendkívül nagy menv­nyiség. Ezen mennyiségnek egynegyed ré­szét a fényív a váltakozó áramnak már egy fél hulláma alatt előállíthatja. 25 Kemény papiros is alkalmas erre a célra. Ez anyagoknak meglehetősen nagy a folyadéktartalmuk. Rendes körülmé­nyek között vizet tartalmaznak. Ha ez anyagokat fényív behatásának vetjük alá, 30 akkor erősen gőzölögnek; a gőzök a rost­anyagtest felületéről nagy hévvel terjed­nek szét ós behatolnak a fényív pályá­jába. A víztartalom folytán az anyagok­nak azonkívül még az a tulajdonságuk, 35 hogy csak nehezen égnek meg és így felü­letük, amelyeknek átütési szilárdsága nagy. a szikra megszűnése után is tiszta marad. A fényív rendkívül rövid tartama folytán, számbavehető szenesedós nem lép 40 fel- ' A találmány tárgyának további kikép­zése szerint a kapcsolók megszakítóhelyé­nek teljes hosszában fényívkamrával van szorosan körülzárva, amely az ionizálást 45 megszüntetően ható anyagból készült. Az ionizálást megszüntető gázokat fejlesztő anyagot célszerűen kicserélhető módon erősítjük meg a fényívkamrában. Hogy a fényív által nagy mennyiségben fejlesz-50 tett gázoknak kiáramlására utat nyissunk és ily módon a kamra megrepedélét meg­akadályozzuk, gázkiáramló nyílásokat al­kalmazunk. Ezekben a gázkiáramló nyílá­sokban a magában véve ismert fajtájú, az 55 ionizálást megszüntető berendezéseket al­kalmazzuk, amelyek főként fémes rácsok­ból vagy lemezekből állanak. Ezen az ioni­zálást megszüntető berendezéseken a fény­ívből származó, nagymértékben ionizált forró gázok és gőzök átáramlanak, ezzel 60 elveszítik vezetőképességüket és egyidejű­leg lehűlnek, úgyhogy a berendezésen kí­vül nem okozhatnak átütést. Ha a fényív különösen hosszú, pl. nagyfeszültségű kap­csolóknál, a fényív útja mentén több he- 65 lyen is alkalmazunk ily gázkiáramló nyí­lásokat. A berendezés hatékonysága szempontjá­ból fontos az a feltétel, hogy a fényívre ható, gázt fejlesztő testek a fényívhez igen 70 közel legyenek elrendezve. Ha tehát egy bizonyos bőségű fényívkamrával ellátott kapcsolót használunk mind nagy, mind kis áramerősségek lekapcsolására, amint ez a gyakorlatban rendszerint elő is for- 75 dul, akkor a nagy áramerősségeknél fel­lépő nagy gázfejlesztésre való tekintettej a fényívkamrát nagyobb térfogattal, tehát bővebb átmérővel kell kiképezni, mint ez kis áramerősségek oltásánál szükséges 30 volna. A kis fényíveket tehát az ily kap­csoló nem oltaná. Hogy kis fényíveket is biztosan olthassunk, a találmány értelmé­ben oly kapcsolóval, amelynek megsza kító helyét nagy térfogatú tágabb fényív- 85 kamra veszi körül, egy második szűkebb fényívkamrával és előtétellenállással el­látott kapcsolót kapcsolunk párhuzamo­san. Ugyanezen célból még nyomógázt is fujtathatunk az egyik üreges kapcsoló- 90 részen át a fényívkamrába. A csatolt rajzokon a találmány néhány példaképem kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán csőalakú fényívkamrával ki­képzett kapcsoló van metszetben i'eltün- 95 tetve. A szigetelőanyagú (10) tok egyik olda­lán a helytálló (11) kapcsolórész, a másik oldalán a (12) vezetőpersely van csavar­menettel rögzítve. A (12) persely a moz- 100 gatható (13) csapalakú kapcsolórészt ve­zeti. A tok belsejében a (14) szigetelőcső fekszik. Az utóbbi oly szigetelőanyagból áll, amely fényív behatására az ionizálást. megszüntető gázokat és gőzöket fejleszt; 105 pl. fiberből van. A helytálló (11) kapcsoló­rész lefelé ki van bővítve és az ionizálás megszüntetésére lemezekkel vagy (15) ráccsal van ellátva, (16) számjeggyel a (11) kapcsolórész gáz 110 kiáramló nyílását jelöltük. Ha a kapcsolókontaktust a (13) kap­csolórész megemelésével nyitjuk, a (14) csőben fényív létesül, amely abból gázo­kat és gőzöket fejleszt. Ez utóbbiak a fény- 115 ív pályáján áthaladva, a (16) kiáramló nyíláson át elhagyják a fényívkamrát. Útjukban a (15) lemezek vagy rácsok felü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom