105637. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló gázban fekvő megszakítási hellyel

MAGYAR KTRÁLYI X^H® SZABADALMI RTRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 105637. SZÁM. — Víl/g. OSZTÁLY. — ; .. Villamos kapcsoló gázban fekvő megszakítási hellyel. Magyar Siemeiis*Schtickert-Művek Villamossági R. T. cégr Budapest, mint Slepian Jó/sef pittsburghi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi január hó 27-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1930. évi január hó 27-ike. A találmány gázikapcsolóira vonatkozik, vagyis olyan (kapcsolóra, amelynél a megszakítás helye a folyadókkapesolókkal ellentétben gázban fekszik. Az ilyenfajta 5 kapcsolók közül eddigelé leginkább a légkapcsolókat ismerjük. Ismeretes, hogy felületek, főleg jó vezetőképességű felületek, mint pl. a hűtőfém. felületeik, fényívhez közelítve arra ionizáló lásit megszüntető hatást fejtenek ki. Ez a hiaitás abból áll, hogy az a sebesség, amely -lyel a pozitív és negatív ionok a fényív terében ismét egyesülnek, a felületeken rendkívül nagy mértékben fokozódik. Az 15 ionok egyébként a felületen kisülnek. Ajánlották már ennek az ionizálást csökkentő hatásnak hasznosítását kapcsolóknál, a megszakító fényívek oltására. Légkaposolóknál a fényívet szigetelőanyag kö-20 zött fekvő vékony résekbe vezették és irányára keresztben álló vezetőlemezekkel egyes fényívekre osztották, amelyek a lemezek felülete fölött haladtak. A találmány érteimében gázkapcsolók-25 nál az ionizálást akként szüntetjük meg és a megszakítási fényíveit akként oltjuk el, hogy a fényív mentéin több helyen gázokat vagy gőzöket fejlesztünk és ezeket a fényívbe bevezetjük. Ezáltal az ionizálást meg-80 szüntető, igen nagy ú. n. „belső felületet" létesítünk úgy, hogy az ionizálás különösen hatásosan szüntethető meg. Ez okból a találmány értelmében a kapcsolókontaktnspálya mentén oly anyagból álló teste-85 ket [rendezünk el, amelyek a fényív behatására az ionizálást megszüntető gázokat vagy gőzöket fejlesztenek; ezek a testek a megszakítási fényívhez közel fek ősznek úgy, hogy a fejlődő gázok és gőizök a fényív terébe áramolnak. 40 A fényívbe vezetett gázok vagy gőzök, t. i. ionizálatlan, aránylag hűvös, a fényív ,, egész terén elosztott helyeket alkotnak. A ;J környező, nagy mértékben ionizált áriamvezető fényívitérben levő ionok nagy se- 45 bességigiel diffundálnak ezekbe a helyekbe és oitit isimét közömbös molekulákká egye- ; sülnek. Ha sok helyen bocsátunk ilyen, az ionizálást megszüntető gázokat és gőzöket a. fényív terébe, továbbá erős áramlásról, 50 illetőleg nagy expanzióról és a gázok illetőleg gőzök bőséges mennyiségéről gondoskodunk, akkor az ionizálást a fényív egész terében hatásosan megszüntetjük. Váltóáram esetén, ahol az oltásnak ez 55 az elve különösen előnyösen alkalmazható, az ionizálást megszüntető gázoknak és gőzöknek a fejlesztését és a fényív pályájába való bevezetését mindaddig folytatni kell, míg az áramerősség a zérusponton át- 60 haladt, amikor is a fényív kialszik. Ezek a gázok és gőzök az ionok újbóli egyesülésének sebességét olyannyira fokozzák, hogy a fényív tere, a gyujtófeszültségnek az áramerősség zérusponton való áthala- 65 dása utáni visszatértekor, dielektromos szilárdságát már visszanyerte, .úgyhogy a feszültség ezt a teret már nem ütheti át. Egyenáram esetén az ionok újbóli egyesülési sebességének fokozásával a fényív 70 fenntartásához szükséges energiafelvéteit oly nagyra növeltük, hogy a fényív kialszik. A fényív fenntartására t. i. az újbóli egyesülés folytán eltűnő ionokat folytonosan meg kell újítani. Minthogy a talál- 75 mány szerint ez újbóli egyesülés sebessége