105630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök szárvégi rothadásának megakadályozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105630. SZÁM. — X/g. (XVIII/d.) OSZTÁLY. Eljárás gyümölcsök szárvégi rothadásának megakadályozására. Dr. Moskovits Miklós részvénytársasági elnökvezérigazgató és Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 25-ike. Ismeretes, hogy egyes gyümölcsféleségeknek, így pl. dinnyének, töknek, ananásznak, banánnak és hasonlóknak a szárról átterjedő betegségeit a szárvég friss vágási felületén megtelepedő mikroorga-5 nizmusok, főleg penészek okozzák. Ismeretesek továbbá különböző, a szárvégi rothadásnak, illetve a mikroorganizmusok szárvégi megtelepedésének megakadályozására irányuló módszerek is. így pl. a dinnye 10 vagy tök levágott szárának végét perzselik vagy viaszfélékkel vonják be Javasolták bevonóanyagkép parafinnak, gyantáknak, cellulózszármazékoknak, oldhatatlan szappanoknak, gumiféleségeknek stb., vagy 15 ezek keverékeinek használatát is. Azt is ajánlották, hogy a szárvégeket a palackok lezárására használatos kupakokkal lássák el. A szárvégek bevonására használt anyagokhoz fertőtlenítő szereket is szokásos 20 adni az esetleg már jelenlevő mikroorganizmusok elpusztítására. Ezekre a védelmi intézkedésekre főleg hosszabb időre raktározandó vagy hosszabb ideig tartó szállításnak kitett gyümölcsök esetében van 25 szükség. Némely gyümölcsféleségeknek, pl. banánnak tengeri szállítása esetén ismételten megfigyeltük, hogy olyan esetekben is, amikor a szárvégeket fertőtlenítő anya-30 gokkal elegyített bevonószerekkel vonták be, sőt ezeket az említett kupakokkal is ellátták, mégis felléptek a szárvégi rothadást okozó és a gyümölcsökre átterjedő betegségek. Azt is megfigyeltük, hogy a be-35 tegségeket okozó mikroorganizmusok ilyenkor többnyire a száraknak a végeiktől távolabb eső helyein, a raktározás vagy szállítás folyamán az epidermiszen utólagosan keletkezett sérüléseken, repedéseken, stb. telepedtek meg. Ezeken a sérülési he- 40 lyeken a mikroorganizmusok sokkal kedvezőbb fejlődési feltételeket, mert megfelelőbb tápanyagokat (keményítőt, cukrokat, klorofillt stb.) találnak, mint a szárvégeken mutatkozó rostokban és edé- 45 nyekben, A találmány szerinti eljárás ezeken ós ama további megfigyelésen alapul, hogy a gyümölcsszárak, különösen a banánkötegek szára a raktározás olyan módja mel- 50 lett, amikor a kötegek teljes súlyúkkal saját kocsánjukra nehezednek, sőt a feléjük rétegezett további kötegsorok közvetlenül a levágott szár felső végeit is terhelik, a csekély mechanikai szilárdságú 55 kocsánvégek berepedeznek, kirojtosodnak és az eredetileg ép epidermiszen gyakorta több centiméter hosszú repedések keletkeznek. Ez a raktározási mód a legáltalánosabb használatos hajókon a tengeri út 60 tartamára. A szállítás során elkerülhetetlen lökések, rázkódások stb. ezeknek a repedéseknek létrejövetelót még inkább elősegítik. A szárrészeken másodlagosan támadó ilyen sebek, sérülések stb. a nedves 65 tengeri levegőn nem száradnak be és bő alkalmat nyújtanak különböző, főleg a hűtött hajótér alacsonyabb hőmérsékletét kedvelő penészfajoknak a megtelepedésre. Ilykép annak ellenére, hogy a trópusi hő- 70 mérsékleten a vágási felületek gyorsan beszáradnak s a szárvégeket az ismertetett módszerekkel külön is védik, mégis a ren-