105614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramlások energiájának tárolására és a tárolt energia visszaszolgáltatására

landó túlnyomás alatt álló tartányba szállíttatik, s innét magasabbra transz­formált nyomás mellett további alkalma­zási célokra vezettetik el. Nem stationár 5 beáramlás esetén azonban a sebességnek és így a nyomásnak a vezetőkeresztmet­szetekben való változása a vezetőkereszt­metszetek változtatása nélkül önmagában is adva van úgy, hogy periodikus nyo-10 másváltozású beáramlásnál, mint pl. a megelőzően említett kétütemű gép idő­szakonként visszatérő kipuffogása alkal­mával a fentebb leírt folyamatok auto­matikusan lejátszódnak, amennyiben a 15 külső környezethez képest túlnyomáson beáramló közeg energiája egy működési körfolyamaton belül először átmenetileg tároltatik s azután visszaadódik. A beöm­lési keresztmetszetek szabályozása ekkor 20 nem a leírt működés biztosítása céljából, hanem legfeljebb a működés minőségének befolyásolása céljából szükséges, mivel a fő feltételi viszonyok, pl. teljesítmény, rendelkezésre álló energiamennyiség, lé-25 tesíthető nyomáskülönbség stb. változása a legelőnyösebb tárolás szempontjából nyilvánvalóan a vezetőkeresztmetszetek változtatását is szükségessé teheti. Alkal­mazható azonban a vezetőkeresztmetsze-30 tek változtatása a nem állandó erősségű, adott esetben periodikus beáramlás ese­tén is. A beáramlási sebességnek az örvény­térbe való belépése alkalmával valómeg-35 növelése és tangenciális komponenssel való felruházása nemcsak az ismertetett szerkezettel lehetséges, melynél a vezető­lapátok az örvénydobon belül, a dobba való belépési nyílás után vannak elren-40 dezve. A 9. és 10. ábrák mindenesetre egy később ismertetendő, összetettebb szer­kezetű tárolón oly elrendezést mutatnak, melynél a vezetőlapátok, melyeik ez eset­ben is állíthatók vagy merevek lehetnek. 45 az örvény dob belépési nyílása elé kapcsolt tág bevezető dobban, tehát a tulajdon­képeni örvénydobon kívül, körben ez utób­binak belépési nyílása előtt vannak el­rendezve, miáltal a közeg a dobba már 50 tangenciális komponenssel lép be s ezen komponens nem a dobon belül létesítte­tik, mint az 1—2. ábrabeli kivitel eseté­ben. Amennyiben pedig a tangenciális se­bességkomponens létesítése más módok 55 igénybevételével is lehetséges s a be­ömlési keresztmetszet szabályozása nem feltétlenül fontos, az állítható vagy merev vezetőlapátrendszer egyáltalán el is ma­radhat. Egy ily megoldást mutat a 3. ábrabeli szerkezet, melynél az örvénydob 60 bevezető környílása elé spiráldob van sze­relve. Ezen spiráldob a saját beömlési csatlakozásánál beáramló közeget körben folyton kisebbedő rádiusok mentén tereli az örvénydob bevezető nyílása felé, ily 65 módon tangenciális komponenssel látja el, egyúttal a belépő körkerület mentén egyenletes vjagy legalább megközelítően egyenletes közegeloszlást is létesít. Külö­nösen előnyös ezen megoldási mód azon 70 szempontból, hogy a vezetőlapátok telje­sen ki nem küszöbölhető szerkezeti vas­tagsága miatt előálló ütközések, helyi ör­vénylések és az egyes lapátoknak az áram­lási irány szerint való meghosszabbítása.- 75 ban stagnáló közegmennyiségek itt nem képződhetnek s így a beáramlás a kör­kerület mentén teljesen zavartalan és folytonos. A spirális vezetődobot alkot­hatja egyetlen vagy több, a dobtengely 80 körül azonosan elrendezett spirálköpeny, megfelelően egyetlen, illetve több beöm­lési csatlakozással; a 3. ábrán bemutatott példaképem szerkezet vezetődobja két spirális köpenyből áll és ennek megfele- 85 lően két beömlési csatlakozása van. Az ismertetett energiatároló nagyon sokféle célra használható. Az. 5. ábrán pl. egy ily spirális beömlésű szerkezet alkal­mazása látható kétütemű belső égésű hő- 90 erőgépek öblítésének javítására. A (17) energiatároló (3) bevezetőcsöve a hőerő­gép (15) hengerének (16) kipoffogónyíiá­saihoz van kapcsolva és az energiatároló (5) elvezetőcsöve képezi a gép kipuffogó 95 csövét. A (16) nyílásokon kiömlő égési gázok energiája a kipuffogás kezdetén a leírt örvénymozgásbian tárolódik, miköz­ben az örvény középponti részében a nyo­más az (5) elvezető cső végén uralkodó 100 állandó (t. i, környezeti) nyomás alá esik. Miután a hengerből a környezetnél (pl. at­moszféránál) magasabb nyomáson levő gázok kiáramlottak, az örvénykészülékbe belépő gázok sebessége csökken, minek 105 következtében a tárolt energia kezd visz­szatérülni; a működés ezen szakaszában ugyanis az örvénymozgás tehetetlensége és a külső környezet állandó nyomás­értéke miatt az örvénylés középponti ré- 110 szében uralkodó depresszió abban a mér­tékben, amint az örvénytérbe való be­lépési sebesség csökken, tovább terjed a gép hengere felé, úgy hogy a még mindig fennálló örvénylés a henger belsejére 115. szívó hatást gyakorol; ezáltal friss töltés, ill. öblítőlevegő lép a hengerbe s innen

Next

/
Oldalképek
Tartalom