105600. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóberendezés nagy áramerősségű ívlámpákhoz
— 2 — fényív keletkezik, mely azonnal át ugrik a pozitív (a) íőelefctródára,, ha a gyujtóáraimfcöriben az áramerősség elég nagy. Midőn az (12) horgoiny eredeti helyzetéibe 5 visszatér, a gyujtóelektróda mozgásiát a (g) dugattyú lassítja úgy, hogy a gyujtóelektróda ütés nélkül fekszik fel a negatív (b) eleiktr ódára. A találmánynak megfelelő lámpáknál 10 nem szükséges, hogy a gyujtófényív a főfényív hosszát érje el, hanem már akkor is gyújt, midőn a fényív hossza csak egynehány milliméter. E jelenség talán avval magyarázható, hogy elegendő nagy áram-15 erősségnél az elektronok (habár anyaggal vannak kapcsolatban), tekintet nélkül a segédamóda helyzetére, a. negatív elektródától a felülethez képest merőlegesien kiaitódasugáirszerűen rögzíttetnek. Eiaeik az 20 elektironoik a főanódához ütköznek és így a gyújtás azonnal bekövetkezik. Ezt a gyújtási műveletet nam szabad összehasonlítani a szokásos kis áramerősségű ívlámpáknál eddig használt gyujtóbeirende-25 zések gyújtásával, melyeknél megkísérelték, a fényívet úgy gyújtani meg, hogy segédelekitrédiával a fényívet a pozitív szén felé húzták. Oly elrendezésekkel sem hasonlítható össze, melyeknél gyujtórúd a 30 két szán. közé hatol, ezeket rövidre zárja és leemelés uitán a keletkező két fényív egyesülésével a gyújtást bevezetik. Az először említett ismeretes elrendezésinél a gyújtás úgy történik, hogy a seigéd-35 gyujtóív annyira meghossziabbíttaitik, míg a fényív a főanódát körüláramolja és ekkor az áramveizietésiben részt vesz. A segédgyujtóíveit emellett aránylag lassan kell kiképezni, merít különbéin megszakad és a 40 gyújtáshoz szükséges hosszt el nem éri. E találmánynál más az eset. Ha, pl. a fő elektróda. távolsága 37 mm, akkor a gyújtás már bekövetkezik, ha a segédfényivnek hossza, pl. 1—4 mm. 45 A negatív fényív katódaszerű kilövetésének feltétele a meghatároz ott nagy áramerősség. Ez részben az eleiktródaainyag természetétől és részben a főelektróda távolságától is függ", mert miinél nagyobb 50 utóbbi, aninál erősebben kell az eilektrónokat eiliröpíteni, hogy az anódát elegendő sebességgel érjék el. Példaképpen megemlíthető, hogy meghatározott szénanyagaiál és az elektródák 37 mm. eigymástóli távol-55 ságia mellett, a gyujtófényív áramorőssége, melynél ez az újszerű jelenség még megfigyelhető, kb. 40 ampere. Ez érték fölött a jelenség mindig észlelhető, míg alatta a gyújtás bizonytalan és végül megszűnik. 60 A gyujtóáiraimerősiséig a kívánt mértékre ellenállással beállítható. Ez az ellenállás is esetileg mellőzhető, Ina a szénből, fémből vagy más vezetőképességű anyagból való vékony gyújtó elektródának ellenállása 65 elegendő. Általánosságban a gyujtófényív áramerősségét olykép kell beállítani, hogy a normális lámpára: ősséget, miety általánosságban jelentékenyen nagyobb, mint a fent említett legkisebb gyujitóámamerősség, 70 meg nem haladja. Minthogy az új elrendezéssel rendkívüli csekély gyujtóidők érhetők el,' a gyujtóáraim az (e) ellenállás helyett fojtótekerccsel a kívánt mértékre csökkenthető. Ha a gyujtóeiliefctróda moz- 75 Sásának működtetésére (mint ez a rajz mutatja) főárammágnest használunk, akkor a. legtöbb esetben annak önindukciója is elegendő, hogy a gyujtóáramerősség a kívánt mértékre csökkentessék, mely mér- 80 ték a lámpaáiramerősség mértékén alul van. A veszélyes gyujitóáramlöfcés, meily pl. 450 ampérű lámpáinál a gyújtásnak az elektródák érintkezésével eddig használt módjánál, a normális áramerősségnek egy 85 iés félszerese és több lehet, a találmány szerinti elrendezésnél ki van zárva. Azonkívül a pozitív kráter elektródaérintkezés által soha meg nem sérülhet. A negatív kráter deformáliásától sem kell 90 tartani, mert pl. 450 ampérű lámpáinál a gyujtófényív áramerőssége sokkal kisebb lehet, minit ez az érték. Ez elrendezéssel azonkívül rendkívüli rövid gyujtóidőket lehet eléírni. Minthogy a, gyűjtőszón csak 95 •igen rövid ideiig vezeti az áramot, igein vékony, illetve könnyű szeneket használhatunk. Ugyanezen oknál fogva különösen erős árain vezeték sem szükséges. Azonkívül a szén a vezetékben igen könnyen íoo mozoghat. A. szénnek legcsekélyebb súlya és könnyű mozgékonysága a gyűjtőszón rendkívüli gyoris mozgását engedi meg. úgy hogy a gyújtási idők 0.2—0.1 másodpercre leszoríthatok. Ily rövid gyújtó 105 időknél üzeimíkiözibein a fényív megszakítása alig észlelhető. Csak könnyű fényingadozás mutatkozik. Sőt az új gyújtóberendezés folytán bizonyos körülmények között lehetséges a fényvetőt lezáróüveg 110 nélkül is használni, minthogy a fényív megszakításánál széílbehaitáis alatt az újragyujtás oly gyorsam bekövetkezik, hogy a zavar alig vehető észre. Minthogy ily rövid gyújtó-időknél a gyujtószónaiek rend- 115 kívüli gyors mozgást kell adni, ezért külön berendezést kell alkalmazni, hogy a,
