105598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostanyagokból és cementből való építőelemek előállítására
Megjelent 1933. évi március li ó lfi -á n. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105598. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés rostanyagokból és cementből való építőelemek előállítására. Sonnenfeld Ferenc vegyész Nyulfalu. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 1-je. A találmány eljárás és berendezés rostanyagból és cementből való építőelemek előállítására. A találmány szerinti eljárás lényege 5 abban van, hogy lúgos vagy bázikus anyagokkal előkezelt rostnyalábokat, híg, finom és durvább szemcséjű szilikátokat tartalmazó cementhabarcsba áztatunk és primer kötés után a vékony primer-bevo-10 nattal ellátott rostnyalábokat rácsszerűen, egymást keresztező rétegekben, formába helyezzük oly módon, hogy egymással közlekedő üregek keletkezzenek és ezt követőleg a rostnyaláb-rétegeket sajtolás-15 sal egyesítjük és az ily módon előállított féltermók egymással közlekedő üregeit cementhabarccsal vagy más töltőanyaggal töltőjük ki. A rostnyaláboknak a cementhabarcsba 20 való áztatásakor a finom szemcséjű szilikátok azonnal kötnek a rostokon és vékony bevonatot létesítenek (primer-kötés), míg a durvább szemcséjű szilikátok csak később, a sajtolás alatt kötnek (szekun-25 der-kötés). A mellékelt rajz az eljárás könnyebb megértését célozza s a berendezés és az eljárás szerint előállított építőelem példaképen vett, megoldási alakját mutatja. Az 30 1. ábra a berendezés fölülnézete, behelyezett rostnyalábokkal, a fedél felhelyezése előtt. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet, a fedél felhelyezése 35 után. A 3. ábra a kész építőelemnek az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszete, cementtel való kiöntés után. A berendezés az (1) szekrényalsórészből 40 és a (2) fedélből áll. Az (1) szekrényalsórész fenéklapjából a (3) kúpok emelkednek ki. A növényi rostokban, pl. nádban, sásban, szalmában, stb. lévő, oldható anyagok a cementekkel nem jól kötnek, anti- 45 katalizáló hatást fejtenek ki. E hátrány elkerülésére a növényi rostokat vagy rostnyalábokat, felhasználásuk előtt, lúgos vagy bázikus oldatokkal kezeljük, ezt követőleg híg cementhabarcsba aztatjnk és 50 nyalábokban, egymást keresztező rétegekben, rácsszerű elrendezésben, az (1) szekrény alsórészbe, a (3) kúpsorok közé fektetjük. A 2. ábrán látható módon az alsó (4) és a felső (6) rostnyalábrétegek rostszálai 55 egymással párhuzamosak, míg a középső (5) rostnyalábréteg rostszálai a (4, 6) rostnyalábrétegek rostszálaira merőlegesek. Természetesen háromnál több réteg is alkalmazható ós a szomszédos rétegek 60 rostnyalábjai, egymáshoz viszonyítva, a 90°-tól eltérő, más szög alatt is elrendezhetők. A (2) fedélben a (3) kúpok csúcsait befogadó (7) fészkek vannak. A (2) fedél 65 felhelyezése után, a (2) fedélre gyakorolt nyomással, az előkezelt rostanyagrétegeket sajtolás útján egyesítjük. A keletkező, rácsszerű féltermékben a (3) kúpoknak megfelelő helyeken, továbbá rétegenkint, 7(1 a szomszédos nyalábok között, üregek maradnak, melyek egymással közlekednek, míg a szomszédos rétegek egymást keresztező nyalábjai jól kötő, összefüggő vázat alkotnak. 75 A félterméket ezután símafalu, tehát kúpok nélküli szekrénybe helyezzük és ezt követőleg az egymással közlekedő üregeket cementhabarccsal kitöltjük vagy a
