105594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek fehérizzítására

Megjelent 1933. évi március lió lfi-án. MAGYAR KIRÁLYI J;^®® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105594. SZÁM. — xn/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek fehérizzitására. Magyar Sieuieiis-Schuckert-Művek Villamossági R. T. cég- Budapest, mint a Siemens-Schuckert-Werke. A. G. bérli n-siemensstadti cég- jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi junius hó 12-ike. Az izzított fémek revesedése tapasztalat szerint főként a lehűlés közben történik. A reve képződését igyekeztek már azzal megakadályozni, hogy a fémeket a 5 kemencében nyomástálló edényekben izzították. A felfűtés és izzítás közben az edény belseje a külléggel érintkezik. Mielőtt az edényt a kemencéből kiveszik, azt lezárják, úgy, hogy abban lehűlés közben 10 vákuum keletkezik. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy az edényt minden alkalommal magas hőfokra kell felhevíteni s hogy a lehűléskor fellépő nyomást az edény állja, azt igen 15 erős falakkal kell kiképezni, úgy, hogy az edények minden alkalommal való feliütése lényeges energiaveszteséggel jár. Ezenkívül a lehűlés lassan megy végibe és a melegátszármaztatás is hosszú időt igé-20 nyel. Hogy az edény betöltő nyílását jól tömíthessük, a tömítés helyének az izzítás terén kívül kell feküdnie és azt folytonosan hűteni kell, nehogy a tömítő anyag, 25 amely rendszerint gummi, a hő behatására szenvedjen. Ennek következtében melegveszteségek lépnek fel. A nyomástálló edénynek ezenkívül nagyfokú hőnek ellenálló anyagból kell készülnie, nehogy külső oldalán reve képződjék. Az ilyen 30 edény következésképen drága. A találmány célja, hogy a fehérizzítást olcsóbbá tegyük és hogy a lehűlési folyamat lefolyását a mindenkor alkalmazott anyag tulajdonságaival egyeztessük. Ezt. 35 a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a vastagfalú tartányt, mely nyomástállóan van elzárva, csak a lehűtéshez használjuk. A lehűlés sebességét a tartányban uralkodó nyomás befolyásolásával szabályozhatjuk. 40 A találmány szerinti eljárás pl. az 1. ábrában feltüntetett kemencében foganatosítható. A 2. ábra a kemencéhez tartozó hűtőtartányt metszetben mutatja. 45-Az (1) kemence és a (2) fedele hőszigetelő anyagból készültek, a kemence belső falában pedig (3) fűtőelemek vannak. A fémet az (1) kemencéiben izzítjuk és az izzítás befejezte után lehűtés végett 50 a (4) tartányba visszük át. Ezután a (4) tartányt az (5) fedéllel és az önmagában ismert (6) gummigyűrűvel nyomástállóan elzárjuk. Hogy a (6) gumigyűrűt hűtsük, az edény periemében célszerűen vízzel táp- 55, Iáit (7) csőkígyót alkalmazunk. Az elvezetett meleg már nem veszteség, mert azt nem a fém izzítása közben vonjuk el a kemencéből. A hűtőtartányiba helyezett fém a hűtő- 60' tartányt a legtöbb esetben nem tölti ki egészen, úgy, hogy a tartányban légtér is marad. Hogy ennek a levegőtömegnek befolyása következtében az izzított anyagon reve ne képződjék, a (4) tartányból 65 az (5) fedél felillesztése után a benne lévő levegőt vákuumszivattyúval elszívjuk. Evakuálás helyett eljárhatunk úgy is, hogy a fémnek a (4) tartányba való behelyezésekor az (5) fedél felillesztése előtt 70 a (4) tartányba tüzelő anyagot, pl. petróleumot adagolunk, mely a fémen meggyullad és a tartányban lévő oxygént le-