105591. lajstromszámú szabadalom • Függesztő-, feszítő-, támasztó-, vagy átvezető szigetelőként kiképezett nagyfeszültségű szigetelő

Megjelent 1933. évi március lió lfi-án. MAGYAR KIRÁLYI tl||Mi| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105591. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Függesztő-, feszítő-, támasztó-, vagy átvezetőszigetelőként kiképezett nagyfeszültségű szigetelő. H. Röoimler A. G. cég Spremberg1

N/L. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi agusztus hó 1-je. A magasfeszültségi technikában mindinkább növekvő üzemi feszültségek oly T szigetelőket igényelnek, amelyek különösen elektromos ós mechanikus tekintetben 5 a legnagyobb követelményeket kielégítik. Kerámiai anyaggal nem lehetett ily nagy teljesítményű szigetelőket előállítani, mert a mindinkább növekvő méretű kerámiai szigetelők oly falvastagsághoz ve-10 zetnek, amelynek kifogástalan, azaz homogén előállítása alig lehetséges. Ezért magasfeszültségű szigetelők előállításánál műgyantaanyagokhoz folyamodtak, különösképen megkísérelték a ré-15 tegezett szigetelőanyagok magas mechanikai szilárdságát kartonkölöncök és csövek alakjában kiváltképen függesztő- és feszítőszigetelőknél a húzási igénybevételek felvételére, felhasználni. A gyakor-20 latban azonban az a nagy hátrány mutatkozott, hogy a rétegezett szigetelőanyagok a leggondosabb megmunkálás (műgyantalakkal való impregnálás, stb.) ellenére sem veszítik el teljesen az alap-25 anyag (papiros vagy vászon) nedvszívó képességét, ami magasfeszültségű szigetelőknél okvetlen szükséges. Kiváitképen a szabadvezeték-szigetelők szívtak fel nedvességet, ami természetszerűen oly nagy 3é,3ttiértékben csökkentette a szigetelő átütő Szilárdságát, hogy a rétegezett szigetelőanyagok alkalmazása a magas üzemfeszültségű szigetelőknél kérdésessé vált. E kényszerhelyzetben a szigetelő magjának 35 nagy mechanikai szilárdságú • rétegezett szigetelőanyagból való előállítására tértek át és a szigetelő e magjának külső alakját homogén műgyantaanyaggal sajtolták körül. Ily módon elérték, hogy a szigetelő teljesen elvesztette higroszkóposságát és 40' szigetelő tulajdonságait a nedvességfelvétel már nem befolyásolhatta. Ebből azonban e szigetelők előállításának lényegesen költségesebb volta adódik, mert minden egyes szigetelőfajtának külön sajtolási 45 formát kell elkészíteni. Ily módon kérdésessé vállott e szigetelők gazdaságos előállítása, mert mint ismeretes, a sajtolási formákat jó minőségű acélból készítik, ami nagy költségeket von maga után. 50 A rétegezett maggal és homogén sajtolt köpennyel előállított szigetelők hátrányát jelen találmány azzal hárítja el, hogy a homogén műgyantával készített borítást, a rétegezett magon nem egyszerre sajtol- 55 juk körül, hanem külön egyes darabokból állítjuk elő, a kívánt mennyiségben a rétegezett magra toljuk és azzal ragasztással kötjük össze. A borító részek előállítására most már csak két különböző saj- 60 tolórészre van szükségünk, az egyikre a csődarabok előállításához, a másikra adott esetben esőtetők előállításához és e két borítóvédőrészből, amelyekből tetszésszerinti mennyiséget tarthatunk raktáron, bármi- 65 lyen szigetelőfajtának és méretnek megfelelő borítóköpenyt állíthatunk össze. A jelen találmány értelmében a szigetelő összerakási módja tehát az előállítást megkönnyíti, a költséges sajtolási formák 70 számát csökkenti és a szigetelők különböző foganatosítási alakjaihoz való legmesszebbmenő alkalmazkodást teszi lehetővé. Mellékelt rajz a találmány tárgyának 75 több póldakénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra részbeni nézetben és részbeni