105587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-ben helyezett 5,6-dialkoxi-8-amino-kinolinok előállítására

- 6 — kicsapódó cinkhidroxid-csapadék ismét ol­datba megy; majd éterrel extrahálunk. Az éteres oldat szárítása és az éter elpá­rologtatása után a frakeionáláskoT az 5 * -detilamino -ő- (5,6- dimetoxi -8- kinoülami­no-)pentánt, mint erősen oxidálható, vilá­gossárga olajat kapjuk meg, mely lVganim nyomásnál 201° forráspontú. 5. példa. HC(CH5 )2 OCIL 10 H„CO-0 N CHS N[CH2 CH2 N(C2 H6 )2 ]2 39 g l-izopropiloxi-2-metoxi-4-bis-(dietil­aminoetil)-amino-5-aminobenzolt (könnyen oxidálható olaj, melynek forráspontja 1 mm nyomásnál 198—200°) 80 g 30%-os 15 sósavban 100 g víz hozzáadása mellett ol­dunk és a visszafolyatón kavarás közben 90—95°-ra hevítünk, majd 12 óra alatt lassan 10 g paraldehidet csepegtetünk hozzá. A cserebomlás befejeződése után 20 nátronlúggal lúgosítunk és az éteres olda­tot káliumkarbonáttal szárítjuk. Az éter elpárologtatása után nagy vákuumban frakcionálunk, 1 mm nyomásnál 225— 230° forráspontú világossárga olajat ka-25 punk, amely sötétre-színeződés közben könnyen oxidálódik. Éteres sósavval vö­rössárga, higroszkópos hidrokloridot ad. 6. példa-20,4 g 5,6-dimetoxi-8-aminokinolint 5 g 30 etilénoxiddal csőben 8 óra hosszat 150°-on hevítünk- A reakciómasszát kloroformban felvesszük és az oldószer elpárologtatása után frakcionáljuk. Ekkor az 5,6-dime­toxi-8-(£-oxietilamino)-kinolin, mint sű-35 rűnfolyós olaj, 1 mm nyomásnál 185— lí'O on desztillálódik. Ezt az olajat 500 köbem száraz benzolban oldjuk és 12 g ti­onilkloriddal visszafolyatás közben addig főzzük, míg kéndioxid többé nem illan el. 40 Hűtés közben aztán 15 g dietilamint adunk hozzá, majd a visszafolyaíó hűtőn forralás közben három óra hosszat hevít­jük. Kihűlés után a benzololdatot hígított nátronlúggal többször kirázzuk, hamuzsír 45 fölött szárítjuk és szűrjük. A benzol elpá­roiloigtatásafcor kapott maradékot frakcio­náljuk. Hs CO­N NH.CH2 .CH2 .N(C2 H,)2 képietű új bázis 3 mm nyomásnál, mint 50 világossárga olaj 195—197°-oin forr. 7. példa. 22,8 g 4.5-díinitroveratrolt és 29 g dietil­amino-etálamino-eitánt 8 óra hosszat 130—• 140°-on hevítünk. A reakcióterméket frak- 55. cionáljuk. Nitrozo-(dietilaiminoetil)-amino­etánnak (melynek forráspontja 1,5 mm nyomásnál 84—86°) eltávozása után a re­akciótermék 1,5 mm nyomásnál 190°-on forr. A reakciótermék vörös, sűrűnfolyós 60 olaj, mely higíitotit savakban könnyen ol- • dódik. A nitrovegyületből 32,5 g-ot vízfürdő­,hőmérsékleten, ónklotür 66%-os oldatának 120 köbcm-óvel, koncentrált sósavban re- 65 dukálunk. A lehűtéskor kikristályosodó ómkettossót vízben oldjuk és fölös mennyi­ségű, jégben hűtött nátronlúgba visszük be. A kiéterezéssel nyert aminovegyüle­tet mint világossárga, nagy mértékben 70 oxidálható olajait kapjuk meg, amelynek ; forráspontja 0.5 mm nyomásnál 164— 165°. Ugyanehhez a vegyülethez jutunk, ha hígított ecetsavban vassal redukálunk. 75 Az így kapott bázisból 30 g-ot 30 g gli­cerinnel, 150 g nitrobenzollal és 36 g kon­centrált kénsavval 6—8 óra hossza,t 130—• 160° hőmérsékletű térben tartunk. A ose­rebomlás befejeződése után a fölös nitro- 80 benzolt vízgőzzel lefúvatjuk. A kénsavas oldatot szűrjük, nátronlúggal lúgosítjuk, a kivált bázist éterben felvesszük és ká­liumkairbonát felett szárítjuk. Szűrés és az oldószer elpárologtatása után frakció- 85 nálunk. A OCH, HgCO­N HB C2 . N. CH2 . CH2 . N(C2 H,)2 képleitű új bázis 3 mm nyomásnál mint világossárga olaj 200—205°-on forr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom