105566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati és növényi anyagok konzerválására

Megjelent 1933. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105566. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás állati és növényi anyagok konzerválására. Egebergr S Halvor igazgató Oslo, mint Dortheus Andreas Hansen gyógyszerész anden esi (Norvégia) lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. Norvégiai elsőbbsége 1930. évi április hó 8-ika. A találmány eljárás állati és növényi anyagok kezelésére, melynek folytán azoknak friss állapotban való eltartása elegendő hosszú időre válik lehetővé, hogy 5 azokat a, termelési helytől a fogyasztás helyére szállíthassuk és ott szétoszthassuk. A hal és hús konzerválására szokásos konzerválóeljárások, mint pl. sózás, szárí-0 tás, füstölés vagy légmentesen elzárt tárolás, ezt a feladatot nem oldják meg, mert az efféle eljárásokkal kapott anyagok tulajdonságai a kiindulási anyagétól lényegesen különbözőek lesznek. Ugyanez vo-3 natkozik a gyümölcs, főzelék és másefféle prezerválására alkalmazott eljárásokra is. Ajánlották már konzerválószerül' szerves antiszeptikus szerek, pl. benzoesav és ennek származékai alkalmazását. A sav ) metilésztere íztelen és szagtalan és így különösen előnyös. Az irodalonuból ismeretes efféle vegyületek hatása erélyesen antiszeptikus és azok jó konzerválószerek. Azonban az antiszeptikus hatású szerek-1 kel való kezelésnek az a hátránya, hogy olyan anyagok konzerválásánál, melyeket felületükről kell befolyásolni, mint pl. hal, hús, kagyló, gyümölcs és máseffélék, a kanzerváló'folyadék a sejtszöveten nyilvánvalóan túl lassan hatol keresztül. Ezen oknál fogva a mikroorganizmusok túlhatalmasodnak, még mielőtt a konzerválószer hatását érvényesítené. Ezeket a nehézségeket a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az anyagoknak k onzerv álósze rekke l való kezelése közben gondoskodtunk arról, hogy a konzerválandó anyag és az oldat között lényeges hőmérsékletkülönbség legyen. A választandó hőmérsékletkülönbség a 40 különböző esetek szerint különböző lehet és függ úgy a konzerválandó anyag minéműségétől és frisseségétől, mint annak hőmérsékletétől és az esetenként figyelembe jövő eltartási időtől. A hcmérsiékletkülönb- 45 ség némely esetben 30 C°-nál is nagyobb lehet; mindig ügyelni kell azonban arra, hogy az oldat hőmérséklete ne legyen olyan magas, hogy a kezelt anyag koaguláljon vagy más módon károsan befolyá- 50 soltassék. Az oldattal való kezelést legcélszerűbben szabadban vagy hűvös helyiségben foganatosítjuk, hogy a termék lehűlése túlsóké, ne tartson. A terméket a fogyasztó- 55 nak való továbbadás előtt nem szükséges megmosni, azonban ezt is előnyösen megtehetjük akkor, ha aránylag koncentrált konzerválóoldatokait alkalmaztunk. A konzerválásnál alkalmazhatjuk egyes 60 konzerválószerek oldatait viagy több különböző szer elegyeit máis, nem kifejezetten konzerváló hatású segédanyagok hozzáadásával vagy anélkül. Konyhasónak, pl. 3 és 6% közötti mennyiségben, való 65 adagolása egyes esetekben nagyon előnyös. Fogamitosítási példák: 1. Friss halakat, pl. heringet, (egészben vagy felbontva) 15% benzoesavmetilész-tert tartalmazó oldatba helyezünk. A használt 70 oldat hőmérséklete kb. 17 C°, a halé pedig kb. 6 C«. A halat, miután néhány óra hosszat az oldatban feküdt, ebből kivesszük és a szállításhoz csomagoljuk vagy más módon 75 t o váb bke zel j ük.