105547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív fenilpropanolmetilaminek előállítására

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 10554T. SZÁM. — IVli/2. OSZTÁLY. Eljárás optikailag aktív fenilpropanol-m etilaminek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég- Frankfurt a/M. Pótszabadalotn a 103345. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi julius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 31-ike. A 103345 sz. bejelentésben a d,l-fenilpropanolmetilaminnak d-borkősav segítségével optikailag aktív összetevőkre való bontását már ismertettük. Ez az eljárás 5 először is a d-borkősavas d-fenilpropanolmetilaminhoz vezet. A gyógyászatilag fontosabb l-fenilpropanolmetilamin, dborkősavas só alakjában oldatlan marad, amelytől racém bázissal többé-kevésbbé 10 szennyezett állapotban leválaszthatjuk. A raeém bázist a reeém vegyület és az optikailag aktív összetevő különböző tulajdonságai alapján petroléterrel, benzinnel, ligroinnal vagy eiklohé'xannál való 15 főzéssel vagy átkristályosítással választjuk el. Ezen eljárás további kidolgozásánál már most azt találtuk, hogy a raeémikus elegy és az optikailag aktív bázis kiilönáo böző tulajdonságainak kihasználásával az elválasztást úgy is végezhetjük, hogy pl. az anyalúgbői kapott l-fenilpropanolmetilamin t savban oldjuk s a közömbös oldatot a mcém bázisnak megfelelő mennyi-25 ségű ammonoxalattal kezeljük. A raeém bázis akkor oxalát alakjában kicsapódik, míg az l-fenilpropanolmetilamin az anyalúgokban vissza marad. Ez anyalúgok feldolgozásánál erősen forgató 1-fenilpropa-30 nolmetilaniint kapunk, mely sósavas sóvá való átalakítás és átkristályosítás után —34.5°-ra forgat. Az elválasztás úgy is keresztülvihető, ha a racém bázissal szenynyezett fenilpropanolmetilamint szerves 35 vagy szervetlen savakkal, alkalmas oldószerekben kezeljük. De végezhetjük az elválasztást úgyr

is, hogy a racém bázissal szennyezett optikailag aktív vegyület sósavsójához alkáliát adunk, amikor is előbb az erősebben 40 forgató, majd később a kevósbbé forgató részek válnak le; tökéletes elválasztást azonban csak ez eljárás többszöri megismétlésével érhetünk el. Példák: 45 1. 430 g d. 1 - i e n i 1 p r o p a n o 1 m etil ami n t és 400 g d-borkősavat 1000 g alkoholban oldunk és kikristályosodás céljából állni hagyjuk. 2—3 nap múlva a levált d-borkősavas d - fenilpropanolmetilaminról az 50 anyalúgot leszívjuk. Az anyalúgot az alkoholtól megszabadítjuk s a visszamaradó borkősavas fenilpropanolmetilamint sósavas sóvá alakítjuk át. Kb. 300 g sósavas íenilpropanolmetilamint kapunk, 55 melynek forgatása: a ==-0,53° [(*D) = = -13.25°]; ez 39% 100%-os 1-fenilpropanolmetilamint jelent, A szóbanforgó fenilpropanolmetilaminklórhidrát tehát az 1-bázisinak 117 g kloridját tartalmazza. 60 Hogy az ebből kiszámított 183 g racém bázis kloridjából a racém vegyületet leválasszuk, kb. 900 cm3

vízben oldjuk és keverés közben meleg 10%-os ammonoxalátoldatot (összesen 630 g-t) csepegtetünk 65 hozzá. Az ammonoxalátoldat elhasználása után a leválott d.l-fenilpropanolmetilaminoxalátról az anyalúgot leszívatjuk és belőlük alkáliáival való tiiltelítés után az 1-fenilpropanolmetilamint kiéterezzük és 70 sósavas sóvá alakítjuk át. Átkristályosítás után az lfeinilpropanolmetilaminldórhidrátot kapjuk, melynek forgatási értéke: a = -1,38°; (a D) =-345°. A só 214—215°-nál olvad. 75 Ainmonoxalát helyett a lecsapáshoz