105525. lajstromszámú szabadalom • Kartoték

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105535, SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Kartoték. Lorentz Rudolf kiadó Berlin-Charlottenburg-. A bejelentés napja 1931. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 25-ike. A találmány kartotékra, főleg dobozos vagy álló kartotékra vonatkozik, amelynek valamennyi lapja azonos magasságú és szélességű határoló felületeken belül 5 marad és amely lapoknak, felső szegélyük táján, függélyes és egyszersmind vízszintes irányban is lépcsőzött jelzőhelyeik vannak. Az efféle jelzőlépcsők eddig a lapok nyúlványai voltak, amik összessé-10 gükben toronyszerűén tetőzték a kartotéklapokat, ill. lapcsoportokat. Ez a megoldás úgy műszakilag, mint gazdaságilag tökéletlen, amely hátrányt a találmány szerint, olyként küszöböljük ki, hogy a 15 jelzőhelyek a máskülönben mindvégig egyforma nagyságú lapok testének kivágásai révén állnak elő. A találmány értelmében oly jelzőhelyek állnak rendelkezésünkre, amiket a telt 20 lapok egyik nélkülözhető sarkának kihasználásával kapunk, anélkül, hogy a lapokat, úgy amint eddig, különböző nagyságú alakzatokból kellene kivágnunk és anélkül, hogy maguknak a lapoknak elő-25 állítása alkalmával számottevő anyaghulladék adódnék. Az új lapok, kivágásukat megelőzőleg, valamennyien egyforma nagyok és a szokásos módon, könnyű szerrel vághatok ki. Az eddig ismeretes, 30 előbb említett kivitelekkel szemben, egyáltalán nem kell tartanunk attól, hogy a jelzőhelyek megsérülnek, mert hiszen a jelzőhelyek, a lapok közös legkülső határvonalán belül, védett helyen maradnak. 35 A lapfejeken alkalmazott feliratokat akkor is közvetlenül a lapok felső szegélye mentében olvashatjuk, ha a lapok már a kartotékban vannak is. A kartotékdobozok vagy szekrények födeleit, ill. a kartotékszekrények fiókjait, nem kell többé a jelző- 40 felületek eddigi, egymás fölébe tornyosodása miatt magasabbra szabnunk, mint a legegyszerűbb kiviteleknél. A rajzok az új kartotéklapok kiviteli példáit, perspektivikus nézetekben, vázr 45 latosan tüntetik fel. Az 1. ábra legyezőszerűleg széttárt kartotóklapok sorozatának felső sarkát mutatja, ahol a lapsarkok vízszintes lépcsőzése kétfokú. A 50 2. ábra hasonló kivitelt tüntet fel, avval a különbséggel, hogy a lapok vízszintes lépcsőzése háromfokú. A kartoték egy vagy több lapból, vagy más efféle, lényegileg sík alakzatból áll, 55 amelyek — a jelzőhelyek létesítéséhez szükséges kivágásokat nem tekintve — valamennyien egyforma nagyok és egyébként valamennyien teljes felületükkel fedik egymást, úgy hogy egyetlen lap sem 60 nyúlik túl a lapok közös legkülső határfelületén. A lapok egyik, pl. jobb vagy bal felső sarkát kivágjuk, kivéve mindegyik csoport leghátsó lapját. Mindegyik csoportban a mellső lapnak van a legna- 65 gyobb kivágása. Az 1. ábra szerint a (3, 5, 7) stb. lapnak egyszerű, p. o. derékszögű kivágása van, amely — a lapcsoportban előre haladva — mindegyiknél egy jelzőhelynyi magas- 70 sággal nagyobb, mint a mögöttük levő páratlan számú, vagyis második lapé. Az így előállott jelzőcsíkokat már most, a közbetett (2, 4, 6, 8) stb. lapok, vízszintes irányban, két-két jelzőhellyé osztják meg. 75 E (2, 4) stb. lapoknak tehát lépcsőzetes kivágásuk van. Ily módon lépcsős elrendezésű jelző-