105518. lajstromszámú szabadalom • Sínjátékművekhez való csapágy, megosztott, teljes ágyazópersellyel

_ 2 — íolyik át, a csap hosszközepében van. A tetőereszalakú (h) hosszhoronyban meggyülemlett olaj már most, olaj további hozzáfolyásánál, a folyami gát módjára 5 ható horony (i) hossz-szélein átlép és felső (b) csészének külső rézsútos felületén az (1) támasztó felületek közötti, hasítékalakú (k) kivágásain át az (n) csöpögtető szegélyig lefolyik. Ezek az (1) tá-10 masztó felületek a közöttük fekvő (k) kivágásokkal az alsó (d) csészének elzárásai, amellyel ez a csésze a felső (b) csészének alsó rézsútos felületein felfekszik. E rézsútos felületek folytán a csap és az alsó 15 csésze között, kb. a csapközép magasságában olajtócsa keletkezik, amely különös fontosságot nyer, ha igen csekély csapátmérőnél az (n) csepegtető szegélyről leeső olajcseppek magát a csapot már nem ér-20 nék. Az olajtócsának képződését az a körülmény biztosítja, hogy az alsó csésze valamivel a tengely középsíkja alatt, kicserélhető (m) ékdarabokkal, még legkisebb átmérőnél is, a tengelycsapon fekszik, 25 hogy elsősorban a jármű hosszirányában fellépő vízszintes tömeg- és féknyomásokat felvegye anélkül, hogy ez az erőfelvétel a hártyaképződést és az érzékeny fehérfémből való felső csészének hordozó felületét 30 befolyásolná. Az alsó csésze emellett, legmélyebb helyén, ismert sarlóalakú (r) olajgyüjtő-teret alkot, amely azonban itt elsősorban az oldalsó (m) felfekvési ékek kenésére hivatott. Az alsó csészét az (f) ha-35 rántorsó tartja a felső csészéhez képest helyes helyzetében. Ez a harántorsó egyúttal az alsó csészére jutó függélyes és tengelyirányú lökéseket is felveszi és az orsót egész hosszában vályuszerüen alá-40 fogó (q) borda útján a tokra viszi át őket oly célból, hogy az orsót a hajítóerőktől tehermentesítse és hogy meggátolja olajnak az orsó és a furat közé jutását és a csap irányában külső tömítőtárcsáihoz 45 való vándorlását. A rajz példaképpeni kiviteli alakot szemléltet. Az 1. ábra hosszmetszet. A 2. ábra harántmetszet az 1. ábra I—I. 50 illetve II—II vonalai szerint. (a) a csap, (b) a felső csapágycsésze, (c) a csapágytok, (d) az alsó csapcsésze, (e) az (f) orsót körülfogó alsó villája, (f) az alsó csészét támasztó harántorsó. A (g) 55 harántfuratok a felfogott olajat a felső csésze előépítmónyéből >a tetőereszalakú (h) hosszhornyokba vezetik, (h) a tetőereszalakú hosszhornyok, (i) annak túlfolyó szegélyeik, (k) a hasítékalakú kivágások az alsó csésze (1) felfekvési helyein, 60 (1) az alsó csésze felfekvési helyei, melyekkel a felső csészére fekszik, (m) az alsó csészének az oldallökéseket felvevő felfekvési szegélyei, (n) a csepegtető szegélyek, melyekbe a felső csésze túlfolyató 65 lécei torkolnak. A szerkezet működési módja a következő : A felső csészének (p) eloépítményében felfogott olaj, a (g) harántfuraíokon át, 70 a tetőereszalakú (h) hosszhornyokba folyik, melyek a csésze két végétől annak közepe felé dűlnek, hogy csekély olajszállításnál, főleg az ágyazófelület közepét és rézsútos kocsiállásnál legalább is a csap- 75 ágy szélességének egyik felét feltétlenül jól olajozzák. A tetőereszalakú (h) hosszcsatornák (i) túlfolyató szegélyein túlfolyó olaj, a hasítékalakú (k) kivágásokon át, az alsó csésze rézsútos támasztó felü- 80 letei mentén és közel az (n) csepegtető szegélyekig lefolyik, ahonnan egyenletes elosztásban a tengelycsapra, ennek egész szélességében átcsöpög. Csupán a három (1) felfekvési helyen, melyekkel az alsó 35 csésze a felső csészére támaszkodik, az olaj nem folyik át és nem csepeg le. A középső (1) felfekvési helye azonbain, mint az 1. ábra mutatja, trapezalakú úgy, hogy ez a hely, gyakorlatilag nem tekinthető a 90 becsepegtetósi vonal megszakításának. A véghelyeken külön olajozás nem szükséges, mert az olaj amúgy is a csap közepéből a csapvégek felé vándorolni igyekszik. Kisebb csapátmérőknél az (n) csepegtető 95 szegélyt azáltal hozhatjuk közelebb a középhez, hogy a támasztólécnek a közép felé enyhébb hajlást adunk. Egyébként a kicserélhető, oldalsó (m) felfekvési felületű alsó csésze feltétlenül, még a legki- 10O sebb csapátmérőnél is, a csap benedvesítéséről gondoskodik, mert az (m) lécek fölött olajtócsa képződik. Az alsó csésze olajrésében, a csap alatt meggyülemlő olajat a csap, általában, csak az alsó csésze oldalsó 105 (m) léceihez viszi magával és főleg ezeket a felfekvési helyeket hivatott olajjal táplálni. A találmány szerintii kenés előnyei a következők: no a csapnak még negyedfordulatot sem kell elvégeznie, míg az olaj a felső csésze hordozó öveibe jut; hogy a csapkarima mint eddig, szilárd maradhat; az oldalin yoniásokat az alsó csésze, nem pedig a 115 felső csészének érzékeny lágyféme veszi fel; a felső csészének megszakítás nélküli nagy hordozó felülete van, tehát kisebb