105511. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rádiókészülékeknek túlfeszültség elleni védelmére

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105511. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés rádiókészülékeknek túlfeszültség elleni védelmére. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 19-ike. Ismeretes, hogy rádiókészülékekhez an­tenna gyanánt gyakran a villamos vilá­gítási hálózatot szokás felhasználni, oly módon, hogy a rádiókészülék antenna-5 szorítója és a hálózat egyik vezetéke közé megfelelő kondenzátort kapcsolnak be, melyen át a nagyfrekvenciájú rezgések akadálytalanul jutnak a készülékbe, a hálózati egyenáram, vagy kis periodus-10 számú váltóáram útját ellenben a konden­zátor elzárja. Ilyen berendezéseknél na­gyon könnyen előfordulhat, hogy a háló­zatban fellépő (akár üzemzavarok, akár atmoszférikus kisülések által előidézett) 15 túlfeszültségek a kondenzátort átütik s ekkor a hálózati áram a készüléken át folyik a földbe és a készüléket esetleg tönkreteheti. A találmány olyan berendezés, mellyel 20 ezt a veszélyt kiküszöbölhetjük, azaz a túlfeszültséget a készüléktől távoltarthat­juk. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a hálózat ós a készülék antennaszorí­tója közé egymással sorbakapesolt két 25 vágy több kondenzátor valamelyikének azon fegyverzetéhez, mely a készülék an­tennaszorítójával közvetlen vezetői össze­köttetésben nincs, túlfeszültség elleni biz­tosítékot kapcsolunk, melynek másik sar-30 kát földeljük. E túlfeszültség elleni biz­tosítéknak kisebb átütési feszültsége kell hogy legyen, mint annak ia kondenzátor­nak, ill. azoknak a kondenzátoroknak, amely, ill. amelyek a. biztosíték csatlako-35 zási pontja és a készülék antennaszorító ja között fekszenek, viszont a biztosíték át­ütési feszültsége nagyobb kell, hogy le­gyen annál, amely a biztosíték két sarka közt rendes üzemben üzemszerűen fellép. 40 Túlfeszültség elleni biztosítékként bár­milyen megfelelő szerkezet használható: legcélszerűbben gáztöltésű kisütőcsövet használunk, amely előnyösen thermikus rövidrezárószerkezettel is el lehet látva. Ez utóbbiak használata azzal az előnnyel 45 jár, hogy a túlfeszültség elleni biztosíték nagyobb energiamennyiségeknek hosz­szabb időn át való bevezetése esetén sem megy tönkre. A találmány legelőnyösebb kiviteli for- 50 máját akkor kapjuk, ha a túlfeszültség elleni biztosítékot oly módon kapcsoljuk két kondenzátor közé, hogy úgy a túl­feszültség elleni biztosíték és a hálózat, mint a túlfeszültség elleni biztosíték és a 55 készülék antennaszorítója közé legalább egy kondenzátor jusson. Ebben az esetben a túlfeszültség elleni biztosíték átütési feszültsége a hálózati feszültségnél lénye­gesen alacsonyabbra választható, mert 60 hiszen normális üzemben feszültséget nem kap. A találmány szerinti berendezés egy példaképem foganato-sítási alakjának kap­csolása a csatolt rajzon látható. Ennél a 65 berendezésnél a világítási hálózat egyik (1) vezetéke és a rádiókészülék (2) an­tennaszorítója közé egymással sorba két kondenzátor van kapcsolva; az első kon­denzátor (3) fegyverzete közvetlenül a 70 világítási vezetékkel, a második konden­zátor (6) fegyverzete pedig a rádiókészü­lék antennaszorító jávai van összekap­csolva. A kondenzátorok közbenső (4) és (5) fegyverzeteit összekötő vezetőhöz van 75 kapcsolva, a (7) túlfeszültség elleni bizto­síték egyik sarka, másik sarka pedig (8)-nál földelve van. Ennél a berendezés­nél az átütési feszültségnek az (5) ós (6) fegyverzetek között nagyobbnak kell len- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom