105511. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rádiókészülékeknek túlfeszültség elleni védelmére

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105511. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés rádiókészülékeknek túlfeszültség elleni védelmére. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 19-ike. Ismeretes, hogy rádiókészülékekhez antenna gyanánt gyakran a villamos világítási hálózatot szokás felhasználni, oly módon, hogy a rádiókészülék antenna-5 szorítója és a hálózat egyik vezetéke közé megfelelő kondenzátort kapcsolnak be, melyen át a nagyfrekvenciájú rezgések akadálytalanul jutnak a készülékbe, a hálózati egyenáram, vagy kis periodus-10 számú váltóáram útját ellenben a kondenzátor elzárja. Ilyen berendezéseknél nagyon könnyen előfordulhat, hogy a hálózatban fellépő (akár üzemzavarok, akár atmoszférikus kisülések által előidézett) 15 túlfeszültségek a kondenzátort átütik s ekkor a hálózati áram a készüléken át folyik a földbe és a készüléket esetleg tönkreteheti. A találmány olyan berendezés, mellyel 20 ezt a veszélyt kiküszöbölhetjük, azaz a túlfeszültséget a készüléktől távoltarthatjuk. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a hálózat ós a készülék antennaszorítója közé egymással sorbakapesolt két 25 vágy több kondenzátor valamelyikének azon fegyverzetéhez, mely a készülék antennaszorítójával közvetlen vezetői összeköttetésben nincs, túlfeszültség elleni biztosítékot kapcsolunk, melynek másik sar-30 kát földeljük. E túlfeszültség elleni biztosítéknak kisebb átütési feszültsége kell hogy legyen, mint annak ia kondenzátornak, ill. azoknak a kondenzátoroknak, amely, ill. amelyek a. biztosíték csatlako-35 zási pontja és a készülék antennaszorító ja között fekszenek, viszont a biztosíték átütési feszültsége nagyobb kell, hogy legyen annál, amely a biztosíték két sarka közt rendes üzemben üzemszerűen fellép. 40 Túlfeszültség elleni biztosítékként bármilyen megfelelő szerkezet használható: legcélszerűbben gáztöltésű kisütőcsövet használunk, amely előnyösen thermikus rövidrezárószerkezettel is el lehet látva. Ez utóbbiak használata azzal az előnnyel 45 jár, hogy a túlfeszültség elleni biztosíték nagyobb energiamennyiségeknek hoszszabb időn át való bevezetése esetén sem megy tönkre. A találmány legelőnyösebb kiviteli for- 50 máját akkor kapjuk, ha a túlfeszültség elleni biztosítékot oly módon kapcsoljuk két kondenzátor közé, hogy úgy a túlfeszültség elleni biztosíték és a hálózat, mint a túlfeszültség elleni biztosíték és a 55 készülék antennaszorítója közé legalább egy kondenzátor jusson. Ebben az esetben a túlfeszültség elleni biztosíték átütési feszültsége a hálózati feszültségnél lényegesen alacsonyabbra választható, mert 60 hiszen normális üzemben feszültséget nem kap. A találmány szerinti berendezés egy példaképem foganato-sítási alakjának kapcsolása a csatolt rajzon látható. Ennél a 65 berendezésnél a világítási hálózat egyik (1) vezetéke és a rádiókészülék (2) antennaszorítója közé egymással sorba két kondenzátor van kapcsolva; az első kondenzátor (3) fegyverzete közvetlenül a 70 világítási vezetékkel, a második kondenzátor (6) fegyverzete pedig a rádiókészülék antennaszorító jávai van összekapcsolva. A kondenzátorok közbenső (4) és (5) fegyverzeteit összekötő vezetőhöz van 75 kapcsolva, a (7) túlfeszültség elleni biztosíték egyik sarka, másik sarka pedig (8)-nál földelve van. Ennél a berendezésnél az átütési feszültségnek az (5) ós (6) fegyverzetek között nagyobbnak kell len- 80