105508. lajstromszámú szabadalom • Célzótávcső

Megjelent 1933. évi március h ó 16 -;'t n . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105508. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Célzótávcső. Actiengresellschaft C. P. Goerz Optische Anstalt Actiova spolecnost K. P. Goerz opticky ustav cég Pozsony. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 26-ika. A találmány oly célzótiávcső, melyein az előtairitási szöig becslésére való berendezés van, amiint ez pl. a légi támadások elleni védelemhez használt ágyúkon és gépfegy-5 vereken alkalmazott eálzótávosöveknél szokásos. Gyorsain mozgó céloknál a találathoz szükséges előtartási szög nemcsak a cél sebességéitől, hanem attól a szögtől is 10 függ, melyet, a cél mozgási iránya a cél­vonallal bezár, tehát a cél helyzetszögé­tői is. A találmány értelmében ezért a szükséges előtartás becslésére alkalmazott berendezést úgy szerkesztjük, hogy a cél-15 zótávcső tokjában vízszintes tengely kö­rül forgathatóan ágyazott ellenzőt helye­zünk el, melyen az optikai tengellyel való metszésponthoz központos átlátszó körvo­nal van, mely a célpont sebességének meg-20 határozására való. Ezen ellenzőt megfe­lelő eszközökkel a látóhatárhoz viszo­nyítva a kiválasztott szög alatt tartjuk és párhuzamos sugarakból álló fénysugár­nyalábbal oilykép világítjuk át, hogy az 25 ellenző átlátszó köre az ellenzőnek a cél­vonal hajlásszögétől függő ferdesége foly­tán a párhuzamos sugarakból álló fény­sugárnyalábban állandó vagy beállítható hosszúságú nagytengelyes ellipszisként S0 mutatkozik az e célra alkalmazott homá­lyos üveglapon való vetületben. Ezen el­lipszis az optikai tengellyel való metszés­ponthoz képest koncentrikus. A homályos üveglapról ezen ellipszist vetítő tárgylen-85 csévél ós ennek optikai tengelyéhez képest megfelelő ferdeségben elhelyezett, átlátszó és tükröző pl a,n parallel lemezzel a távcső lát,mezejébe vetítjük és sugározzuk. Ilyen módon a távcső látmezejében fénylő ellip­szis fog látszani, melynél a tengelyek 40 hosszának viszonya a célvonal hajlásszö­gétől olyképpen függ, hogy függőleges cél­vonal esetén az ellipszis pontosan körré alaJkul, míg vízszintes célvonalnál az el­lipszis vízszintes egyenessé zsugorodik, 45 melynek hossza egyenlő a legnagyobb ellipszis-tengellyel. A csatolt rajz a találmány szerinti cél­zótávcső két megoldási alakját ábrá­zolja. Az 50 1. ábra a találmány elméleti alapelveit szemlélteti. A 2. áíbra az egyik megoldási alak hossz­metszete, melynél az ellenző körének vetü­lete nem változtatható. A 55 3. ábra ugyanennek oly függőleges hosszmetszete, melynél a metszősík az előbbi ábra metszősíkjána merőleges. A 4. ábra szerinti megoldásnál az ellenző körének vetülete beállítható; az ábra a 60 műszert hosszmetszetben mutatja, míg az 5. ábra a hozzátartozó beál lí tószerkezet oldalnézete. Vízszintes és egyenletes célsebesség ese­tén mindazon célpontok mértani helye, 65 melyekhez egy közös találati pont tarto­zik, oly vízszintesen fekvő kör, melynek (r) sugara azon (v, t) útszakasszal egyenlő, melyet a cél (v) sebességével a t = idő c alatt fut be, ahol (it) azon idő, mely alatt 70 a lövedék célhoz ér, (e) a találati pont tá­volsága és (c) a lövedék közepes sebessége v Az 1. ábrán ezen r = —.e sugarú kör alap­rajzát (K)-val jelöltük; a kör oldalnézet tót a vízszintes ZiTZa egyenes szemlélteti. 75 Ha ezen kört a löveg (g) felállítási helyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom