105505. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai rostélytüzeléshez

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 105505. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Mechanikai rostélytüzeléshez való berendezés. Erdős Vilmos József oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 26-ika. A találmány oly mechanikai rostélytüzeléshez való berendezésre vonatkozik, mely egyrészt a rostélyrudak s az ezeket hordó gerendák sajátos kiképzése és vi-5 szonylagos elrendezése révén ezen gerendák kiégésének vagy meggörbülésének veszélyét küszöböli ki és ily módon fokozott üzembiztonságot és tartósságot eredményez, valamint az esetleg szükségessé váló 10 javítási munkálatokat egyszerűsbíti és olcsóbbá teszi, másrészt pedig a mozgó rostélyrudak hajtóművének és szabályozószerveinek sajátos berendezése révén igen egyszerű és olcsón előállítható szerkezet-15 tel a könnyű és a mindenkori szükséghez igazodó szabályozás lehetőségét biztosítja ós ily módon még aránylag igen rossz minőségű, pl. erősen salakdús szenek számára is lehetővé teszi a nagy fajlagos 20 rostélyteljesítménnyel való tökéletes elégetést. A rajzon a találmány foganatosíts si példája látható. Az 1. ábra egy mechanikai tüzelés függőle-25 ges metszete, a 2. ábra magára a rostélyra vett felülnézet, a 3. ábra egy hordgerenda és az általa hordott rostélyrúdelem megnövelt lép-30 tékű, részben metszett oldalnézete, a 4. ábra a hordgerendán és a rostélyrúdelemen át vett megnövelt léptékű keresztmetszet, míg az 5. ábra a 3. ábrának megfelelően még 35 nagyobb léptékben mutatja a rostélyrúdelem két-két szárral bíró harántbordáinak viszonylagos elrendezését és a rostélyrúdelemnek a hordgerendán való felfekvését. A 6. ábra a salaktorlasztórostély metsze- 40 tét mutatja. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett mechanikai tüzelés rostélyzata a mozgatott (A) ferde rostélyból, a (B) salaktorlasztóból és az ez utóbbihoz lépcsőzetesen alacso- 45-nyabb nívóban csatlakozó, salakkiégetőrositály gyanánt is kiképezhető, átbillenthető (C) salaikrostélyból áll. A ferde rostéily összes vagy legalább is mozgatott rositélyirúdjait célszerűen a 50-3—5. ábra értelmében képezzük ki. Ezen rostélyrudaik a 4. és 5. ábra szerint ismeretes módon két (h) hosszgerincből ós egymáshoz képest szögben elrendezett kétkét (i) és (j) szár által teépezetít haránt- 55. bordák sorozatából áll. A haránitbordák alakját és elrendezését rósaLetesiem az 5. ábra mutatja. Eszerint mindegyik borda Ml egy-egy, a rostéi yí'elülatrie lényegileg merőleges (i) alsó és 60-egy-egy, lényegileg a rosfólyfelüilet irányában fekvő, azzal felső (1) felületén sízöget bezáró (j) felső szárból, melyet a szomszédos (j) feűiső szár osaik kis részében fed túl úgy, hogy felső (1) hordfelü- 65-leite úgyszólván teljes egészében a tűzpályát képezi. A (j) szárak emellett ajkként vannak kiképezve és elrendezve, hogy alsó (m) felületük a minden egyes (j) szár által túlfedett szomszédos (j) szár 70< fieilső (1) felületéinek folytatásában fekszik úgy, hogy a hideg elégési levegőt a rostélyrúd teljes szélességében a szomszédos borda. (1) hordfelülefcérie irányítja. Miután a bordáik közötti hézagok a roatédyfelükyt 75 felé igen élesen, eredeti keresztmetszetük cselkély töredék részére (fcb. egy ötödére vagy még nagyobb mértékben) csökkenő