105489. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa különösen fényképészeti célokra

Megjelent 1933. évi március lió 1-én. MAGYAlí KIRÁLYI' J^nL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105489. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villamos izzólámpa különösen fényképészeti célokra. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest, mint az Elektrische Gliihlampenfabrik „Watt" A. G. wieni cégjogrutódja. A bejelentés napja 1931. évi február hó 13-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi február hó 19-ike. Fényképfelvételekhez és hasonló egyéb célokra gyakran szükségesek nagy fényintenzitású mesterséges fényforrások. Ezekre a célokra magnéziumlámpákon és ívlámpá-5 kon kívül különösen nagy watt-fogyasztású izzólámpák bizonyultak alkalmasnak, amelyeket többnyire különleges armatúrákban, mélysugárzókban, reflektorokban, fényszórókban, tükrökben és hasonlókban alkal-10 maznak. A találmány szerinti izzólámpa a fény irányítását nem külön armatúra segítségével oldja meg, hanem maga a lámpabura van a kitűzött célnak megfelelően kikélő pezve. Fényképfelvételeknél előnyös, ha a szükséges erős fényhatást csak a tulajdonképeni expozíció ideje alatt letésítjük, míg az előkészítéshez, a képkiállításhoz stb. gyengébb világítás is elegendő, sőt cél-20 szerű. A találmány az izzólámpa világító rendszerének az ezen célok szempontjából megfelelő kialakítása. A találmány szerinti lámpa izzóteste két vagy több oly módon 25 kapcsolható elemből áll, hogy a kapcsolások közül egy vagy több, a lámpa legerősebb, illetőleg nagyon erős világítását létesíti (expozíciós kapcsolások), amikor is az izzószál terhelése messze túlhaladja azizzó-30 lámpáknál egyébként szokásos és megengedett mértéket. A többi kapcsolások az izzószál gyengébb terhelése mellett gyengébb fényerőt adnak és pedig olyanokat, melyek a felvétel előkészítésére elegendőek 35 (előkészítő kapcsolások). Ebből számos egyéb előny is származik. A fényképészeti célok szempontjából fontos aktinikus sugárzást a lámpa az általa kibocsátott összes sugárzáshoz képest annál nagyobb mértékben létesíti, mennél magasabb az izzószál 40 hőfoka, amit lámpatechnikailag az izzószál túlterhelésével érhetünk el. Tartós használat esetén ezzel természetesen a lámpa élettartamának tetemes, csökkenése és a lámpabura erős megfeketedése járna. A 45 találmány szerinti berendezés azonban az izzószál ily erős igénybevételét lehetővé teszi, mert a túlterhelést csak a tulaj donképeni expozíciós idő néhány pillanatára korlátozza, míg az előkészületek stb., a 50 lámpa normális élettartamát sokkal kevésbé, vagy egyáltalában nem befolyásoló kapcsolások mellett folynak le. Egyúttal tekintélyes árammegtakarítás is érhető el és érzékeny tárgyak feleslegesen hosszú 55 ideig tartó intenzív megvilágítását is elkerüljük. Ismeretesek ugyan több izzószálas izzólámpák, melyeknek izzószálai úgy kapcsolhatók egymásután ki és be, hogy ezáltal 60 különböző, erősebb vagy gyengébb fényintenzitást tudnak szolgáltatni. Ezek azonban a találmány értelmében nem kapcsolhatók, mert mindegyik száluk önmagában normális terheléssel izzik. A találmány 65 szerinti kapcsolás és a szál túlterhelése ezeknél az ismert normális lámpáknál nem is jöhet tekintetbe, mert ezáltal a lámpa élettartamának a gyakorlati használhatóságot kizáró és erős megrövidülése és az 70 üvegbura megfeketedése következnék be. A találmány szerinti lámpánál azonban az élettartam lényeges megrövidülése és a korai megfeketedése nem következik be, mert a túlterhelő kapcsolást, mint említettük, 75 csak a felvétel egészen rövid ideje alatt